Életünk, 1985 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - Kiss Anna: Bábu és kerék (dráma)
Abelár! Te már megint nem figyelsz rám! Nem lehet itt már senkivel fecsegni. Vidál azon ia rohadt hajnalon itthagyott minket! Nagy a csend, hizony. (vajúdás hallik a kárpit mögül) Hűha! BRETON Esztergom vára jó korán felébredt! (rángatja a provanszál köpenyét) Hallom, ahogy serceg a zsír, gömböc fakad, fő levében a kappan ... ! Mindent levágtak már a bolondok ünnepére . . .! Hh h e! Radonban egyszer úgy belelendülitek, megsütötték a városi hattyút is! Fiacskám, én kotródom innét. (ráteszi a kacsát a kosár pelenka tetejére) Te is vigyázz, mert ekkorka királyból (mutatja, mekkorka) kell lesz nekünk egy igazit kivárni! (a játéktér elsötétül) (Hajnal, begurul egy kerék a játéktér elé. A breton gázol utána nagy szál póréhagymával). BRETON (földredönti a kereket, ráül) Mi, kóbor mímesek az Űr ezerkétszázötos esztendeje legfagyosabb havában Esztergom vára alá érkezénk! (beleharap a hagymába, kiköpi) (felemelt ujjal) A bolondok teliholdos ünnepén maradj ébren, táncolj, vedelj, lökdösődj, arnice, örülj a sokasággal, van okod rá, aki eddig alul volt! Ezen az egy éjszakán alszik Isten, s teljességgel megfordul a világ! Illik gatyát hordani fejfedőinek! Miasszonyunk háttal ül a szamáron, Szent József hullarészeg, csörgiőslipkát terem az ajtóiéi is ...! Állítólag . ..!, előmászik a holtakkal a Sátán . . .! (Gyökérke, a talián, a provanszál a játéktér elé a kellékes járgánnyal, fázik az egész széllelbélelt társaság) Szép időnk van! PROVANSZÁL Hozod már? Állítólag! Van itt városi hattyú? PROVANSZÁL Tartsd a járgányt! BRETON Könnyű annak, 964
