Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)
A források 1248, 1271, 1272, 1273-ban megemlékeznek a várról, mégpedig mindig Kőszeg névvel. Ezt a hegyi várat (felsővár) IV. Béla király építtethette 1242 táján, majd 1260 körül a Kőszegi grófoknak adományozta. 1276/77-től megjelenik az írott forrásokban egy új helynév, GUNDES, GUNS alakban. Színre lépett tehát egy új település, amelyet a királyi kancellária Guns- nak, Gundes-nak nevezett. Ez a Guns szó bizonyosan a magyar Gyöngyös szóból származtatható, úgy véljük tehát — Schwarz Elemérrel és Tóth Endréivel együtt — hogy a Gyöngyös patak jobbparti teraszán létrejött első település neve GYÖNGYÖS volt és nem Kőszeg! Az Árpád-kori első település („Gyöngyös”) helye jól körülhatárolható, mégpedig az alsóvárat körülfogó védművek nyomvonala mentén. A Kőszegi grófok, miután 1260 táján megkapták a kőszegi (feiső)várat, csakhamar jogot kaphattak arra is, hogy a sfkvádéken, lenn a Gyöngyös mellékágának jobbparti teraszán német vendégeket telepítsenek le és a települést kőfalakkal megerősítsék. Valószínűleg még a XIII. század végén, a falak erősítésére, két lakótornyot is megépíttették. (Az alsóvár ÉK-is és DK-i tornyai ezek!) A Kőszegi grófok nagyszabású építkezései nemcsak jelentőssé tették a korábbi kis települést (Gyöngyös-1), hanem egyszersmind ráruházták a felsővár nevét a patakparti erősségre is (Kőszeg). Az eddigiek meglephetik az olvasót, hiszen a feltételezett XIII. századi település területe nincs egy hektárnyi, a városfalaik kőiből épültek ugyan, de csak két lakótornya állhatott, maga az ailsóvár rn'ég nem létezett. Az alsóvár ún. ötödik tornya a XIII. századi templom és kolostor (ferences) része lehetett, amely 1289-ben leégett és jórészt elpusztult. Régészeti adatok hiányában csak feltételezhetjük, hogy a város későbbi, közel öthéktáros területén már az Árpád-kor végén, ill. az Anjou-kor eléjén megtelepedtek. Kőfalakkal azonban csak 1336 után kezdték körülvenni a váraljai települést. A felsővár — a közfelfogással ellentétben — még a XV. század derekán állt, az alsóvár viszont — mai alakjában — csak a XIV. század végétől épült fel, elsősorban a Garaiak időszakában. A váraljai település temetőkápolnája mellé (Szent Katalin-templom) Garai László a XV. század derekán kezdte felépíttetni a város új gótikus egyházát, a Szent Jakafo-templomot, amelyet 1484/88 körül szentelhettek fel. Talán az sem kevésbé figyelemre méltó, hogy a Szent Jakab-.templom gótikus ötvöskincsei pontosan ugyanebben az időben készültek! (vő. Egyházművészeti kiállítás a kőszegi múzeumban. Művészet 22[1981]10.). A XV. század Végétől tehát jelentős változások következtek be Kőszeg városában. A falakkal és tornyokkal védett város és a vár egysége egészen nyilvánvaló mind az írott forrásokban, mind a város topográfiájában, mégis meglepetést keltett, amikor több írásomban (Elet és Tudomány 13[1981]392 és 41 [1981] 1287) ennek hangsúlyozását javasoltam. Javaslatom a máinak is szólt! Kőszeg azon kevés városaink egyikle, 'ahol a történeti belváros vonatkozásában egy fél lépést sem szabadna tenni történész-szakértők és ásató régészek nélkül. Készültek és készülnek itt különböző rekonstrukciós tervek, mégis csaknem mindenkit váratlanul ér, ha valami felbukkan a föld alól. Az utóbbi másfél évben a város védműveinek két fontos pontján végezhettünk ásatást. Mindkettő kisébb-nagyobb viharokat kavart. A zord előszeleik a „mire jó ez ia kutakodás” refrént fütyülték. A polgárok szeme elé táruló Ausztriai kapu (Oberes Tor) és a romjaiban is monumentális Lombái-ttorony az ellenzőket is lecsendesítette. Meglepetések mindkét helyen. A Felső-kapu legalsó szintje nem kerek, hanem szabályos téglalap-alakú, a toronybelső mindössze 350 cm széles, a kapunyílás pedig csak 175 cm-es. Az 1549-ben megépített Feilsőlkapu helyén korábban — a nyomokból ítélhető'en — faszerkezetes torony állott. A Lambai (Laubenwein) torony együtt épült a városfallal, azonban a 180 cm széles falú torony nem kerek alaprajzú, hanem patkó-alakú! Az aszfaltos útburkolat alatt másfél méterre előkerült a későközépkod járószint. A Lomhái-toronynak 1005
