Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - Bakay Kornél: Múltunk és jelenünk (tanulmány)

[47/1492—1493] Széchy Mária 'kőszegi éveit, Nagy László az IBM magazinban érdekes ellenvetésként azt a feltevést adta elő, hogy Széchy Mária kőszegi temetése „ál-temetés” volt, s teteme sohasem nyugodott a kőszegi Szent Jakab-templomban. Lehet, hogy a későbbiek erre a friss „rejtélyre” is adnak némi magyarázatot.

Annyi tehát bizonyos, hogy a templom alatt kripta van, de a déli szentély vasajtaja nem oda vezetett. A Széchy Mária sírkövének tartott vörüsimárvány fedilap a főhajó keleti végén ugyancsak a kriptába nyílik, s nem „magányos sár”, ahogyan Chernél vélte. De mikor és miért kellett feltölteni a templom padozatát? Ezekre a kérdésekre csakis egyetlen módon lehet válaszolni, ha régészeti feltárásokat végezhetünk.

Az ásatásokat a templom szentélyének déli-délkeleti oldalánál indítottuk meg. A Xaveri Szent Ferenc oldalkápolna keleti falától kiindulva kezdtük meg rétegesen lehámozni a töltelékes földet. Noha a kőszegiek, abból kiindulva, hogy mind az imént említett kápolna keleti oldalán, mind a Szent Imre-templom északi oldalán díszes sárkövök láthatók, tudnak arról, hogy valaha itt temető volt, ezidáig nem kerül* sor egyetlen 'középkori temetkezés feltárására sem. A sárkövek azonban alig több, mint fél évszázaddal ezelőtt, 1931-ben kerültek ide a mai temetőből.

Az egykori városa középkori temető megbolygatott vázmaradványai között már a legfelső rétegben meglehetősen nagyszámú és korhatározó 'lelet került elő, többek között 1688-as évszáraú mázas kályhacsempe és I. Lipót 1676-os ezüst dénárja. A töltésföld felső rétegei a legcsekélyebb meglepetéssel sem szolgáltaik, hiszen egészen nyilvánvaló, hogy a XIX. és XX. században törmelék- és hulladékanyagot nem teríthettek el a város főterén, kiváltképpen a 'temblomök közelében nem. A XVIII. századeleji, illetőleg a XVII. századi leletek mennyiségi mutatói azonban

1000