Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 9. szám - Stier Miklós: "Mogersdorf" Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion (tanulmány)

STIER MIKLÓS „Mogersdorf ’ Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion Vitatható, mikor született, hány éves. Ha előtörténetét is számításba vesszük, az el­ső olyan nemzetközi tudományos történész-találkozó, amelyen a későbbi rendszeres együttműködés gondolata megszületett, 1964-ben a szentgotthárdi-mogersdorfi csata 300. évfordulóján zajlott le Mogersdorfban. Ennek sikere és jelentős nemzetközi visszhangja érlelte meg a szándékot: a három ország népeinek találkozópontján rendszeres történész-tanácskozások szervezését, amelyeken a közös múlt kutatásá­nak eredményeit kölcsönösen megismerve járulhat hozzá a tudomány az itt élő né­pek jelenének jobb megértéséhez, egymásratalálásának elősegítéséhez. Vannak, akik nemzetközi kultúrtörténeti együttműködésként csak 1970-től szá­mítják, amikor a résztvevő országok, már többoldalú nemzetközi szerződésben sza­bályozták tevékenységét. Az első ilyen értelemben vett nemzetközi szimpozionra 1971-ben került sor, így az idei még csak a 14. ülés és maga a szervezet 13 éves. Tény azonban, hogy a Kultúrtörténeti Szimpozion már 1969-ben megkezdte te­vékenységét: osztrák, nyugatnémet, szlovén és magyar történészek részvételével megtartotta első ülését Ausztria és a török kérdés címmel. Ezt követően évente rendszeresen került sor a konferencia megrendezésére, 1970-ben és 1971-ben oszt­rák, szlovén és magyar részvétellel, 1972-től horvát történészek által is kiegészítve és 1973-tól rendszeresen stájer történészek kooptálásával. (Stájerország hivatalosan is szerződő partnerré 1978-ban vált.) Így tehát ez évben már tulajdonképpen a Szim­pozion 16. ülésére kerül sor, azaz az intézmény maga 15 éves. A „hivatalos”, a szerződő partnerek által elfogadott megállapodás szerinti szem­lélet is ez: 1984 júliusában Mogersdorfban, amely a később oly figyelemre méltó módon szárba szökkent gondolat szülőfalujának tekinthető, jubileumi ülésre kerül sor, a megalakulás 15. évfordulójára emlékező külsőségeiben is ünnepélyesebb tu­dományos ülésszakra. Rudolf Kirchschläger úr, az Osztrák Köztársaság elnöke is meg­jelent, s természetesen az osztrák kulturális és politikai élet több vezető személyi­sége mellett a szimpozion tagországai is magas szintű.képviseletet biztosítottak. Túl azon, hogy a „Mogersdorf” Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion már megalakulásakor is joggal figyelemre méltó, regionális jellegét messze túlnövő nem­zetközi jelentőségű vállakózásnak tűnt, s hogy mindezt működésének már első 10 éve is fényesen bebizonyította, most a 15. évforduló kapcsán el kell mondanunk, hogy a maga nemében mind jellegét (különböző társadalmi berendezkedésű orszá­gok közötti regionális multilaterális együttműködés), mind működésének rendszeres­ségét és 15 éves időtartamát tekintve, a nemzetközi tudományos közéletben, világ- viszonylatban is teljesen egyedülálló, páratlan kezdeményezésről és immár másfél évtizedes hagyományról van szó. Gyorsan változó világunkban mindenesetre hallatlan jó érzés bizonyos konti­nuitást és — teljesen jó értelemben vett, éppen e kontinuitásból fakadó — stabili­tást érzékelni. Szimpozionunk mindenesetre ilyen jelenség, s ráadásul a minden stabilitásban rejlő megkövesedés és konzerválódás veszélye sem fenyegeti. A 10. évforduló kapcsán készült „mérlegek”, értékelések az ülésszakon megtár­gyalt témák és tartalmi eredményeik számbavételével — hozzávetőlegesen — a kö­vetkezőképpen vázolták a tanácskozás-sorozatok tudományos „hozamát”: a részlet­témák előadása és azok megvitatása nyomán a táj történetének körvonalai kezde­nek kibontakozni: a térség, amely a vizsgálatok tárgyát képezi, négy itt élő nép ta­986

Next

/
Thumbnails
Contents