Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 9. szám - Dercsényi Dezső: A könyvek vonzásában (emlékirat I.)
különbségek ellenére kedvelt s bevont egyik-másik tervének megvalósításéiba. Egyről — mert ismeretlen, alighanem mert már a kezdet kezdetén megbukott — beszámolhatok. Lantos egy olyan folyóiratot tervezett, amelyet Budapesten szerkesztettek volna, de a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken jelent volna meg, jelentős részben kisebbségi szerzők műveivel. Szerintem szép és merész terv volt abban az időben, amikor gomibamódra szaporodtak el a folyóiratok, de legtöbbje nem élt tovább egykét számnál. A folyóirat alapítására Budapestre hívta Szent-Iványi Józsefet, a felvidéki magyarság egyik vezetőijét és gróf Bánffy Miklóst, az erdélyi magyar irodalom és politika vezéralakját. Szent-Xványival jól alakultak a tárgyalások, de Bánffy teljesen elzárkózott. Amikor végighallgatta elképzeléseinket, csak annyit mondott: — S Önök azt hiszik, nálunk Erdélyben kell az, amit itt. Budapesten szerkesztenek? így végződött a folyóirat-alapítás rövid története. Aki azonban egyszer belekóstolt a ibiibliofiliába akár mint gyűjtő, akár mint botcsinálta készítő, nehezen szabadul ettől a szenvedélytől. Még ugyanabban az évben, amikor a Genfhon-könyv megjelent, nálunk készült Térey Sándor A föld lelke című regénye. A név tulajdonképpen íród álnév volt, s ha jól emlékszem, Kuti Sándor debreceni ügyvédet takarta. Az irodalomban mint Verlaine első magyar fordítóinak egyike jelentkezett. A könyv előállítását ő maga fizette, így ne;m volt nehéz arra is rávenni, szép könyvet csináljunk. Ez a már említett szép papír és arányos tükör mellett még azáltal is lehetővé vált, hogy jó barátságban volt Gáborjánl Szabó Kálmánnal, a debreceni rajztanár festővel és grafikussal, aki fametszetekkel illusztrálta a regényt. Gáborján! Szabó Kálmán kitűnő grafikus volt, akivel a sors miég egyszer összehozott Rómában, a Palazzo Falconáeri-ben, mindketten egyszerre voltunk ösztöndíjasok 1939-/ben. Fametszetekben rögzített élményeit Visioná d’Italia c. sorozatában tette közzé. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, s egy évtized múltán viszonylag fiatalon halt meg. Emlékének egy évtized múlva emlék- kiállítással adózott a Magyar Nemzeti Galéria. Ez időben jómagam abban a hiszemben éltem, hogy a könyv illusztrálására — eltekintve természetesen a tudományos könyvek fotódokumentációjától — mint a gutenbergi hagyományok őrzője — egyedül a fametszet felelhet meg. Ez időben a fametszet új fénykorát élte. Kozma Lajos a Kner könyvek illusztrátoraiként lendítette fel e műfajt. Molnár C. Pál Cyrano de Bergerac-ja, Fioretti kötete, Fáy Dezső már említett Dante illusztrációi, a Székely balladákat, az Ember tragédiáját díszítő fametszetei európai feltűnést keltettek. Magam is néhány — főként idegen nyelvű — tanulmányban próbáltam felhívni a figyelmet erre a jelenségre. Gáborjára Szabó Kálmán fametszetei sem segítettek a Térey könyvön, ha jól emlékezem, nem volt komolyabb visszhangja, ha cstak az nem, hogy a Széchényi Könyvtár 1934-ben A szép könyv címen kiállítást rendezett, amely Hess András Chronica Hungarorumától kezdve több mint száz kötetben mutatta be a magyar könyvtermelés legszebb darabjait. E kiállításon a két utolsó kiállított könyv Gen- thon és Térey kötetei voltak. Ez azon/ban nem valami szigorú zsűri döntésének volt köszönhető, hanem személyes kapcsolatunknak. Mint a Széchényi Könyvtár díjtalan gyakornoka, jó barátságba keveredtem a kiállítás rendezőjével, Hunyady Józseffel, s így kerültek a könyvek a Száz legszebb könyv elnevezést viselő rövid kiállítás 109. és 110. köteteiként a tárlókba. Ami a Genthon-toönyv kiadásának anyagi oldalát illeti, eladásáról nincsenek pontos emlékeim, de úgy tudom, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeimet, alighanem ráfizetéses volt. A harmincas éveik látszatkonijunlktúrájáiban ez nem is volt érdekes, a fegyverkezésre költött összegek fellendítették a gazdasági életet, megindult a pengő inflálódása, s politikai szélsőjobbra tolódás. Korvin László jóslata nem úgy vált be, ahogy ő elképzelte. Édesapám ellenzéki hajlama, de józan politikai érzéke miatt is a nyilasok ellen harcolt, csak egy kis ízelítő, hogy írt róla és újságjáról a nyilasok hivatalos lapja. 963