Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Gyurácz Ferenc: Veres Péter nemzetszemléletének elemei az ötvenes években írt munkáiban (tanulmány)
ter nemcsak kiváló ismerője a bemutatott társadalomnak, hanem szereti is hőse'*, így olyan empátiára íképes, amely mindig megérzi, meglátja a lélék legsajátabb tulajdonságait, s azok .kapcsolatát az életviszonyokkal. Ügy véljük, a kívülről jellemzésnek ez a sajátlagosan Veres Péter-i jellege a sajátlagosan Veres Péter-i társadalomélettan egyik legfontosabb tényezője. Ha megpróbáljuk kibogozni és elvonatkoztatni a nemzetkarakterológia legfontosabb szálait a trilógia társadalomólettani tablójából, akkor rábukkanunk azokra a jellemvonásokra, amelyéket Veres Péter már a háború előtt is számbavett írásaiban. Igen, de itt ezek a vonások a paraszti társadalom teljes körképébe illeszkedve jelennek meg, így nem indokolatlan, apriorisztikus állítások, hanem élő emberek társadalmilag és lélektanilag motivált, hitelesített tulajdonságai. Amit Veres Péter nem végzett el tanulmányaiban és cikkeiben közvetlenül — nemzetjellemtani tételeinek okfejtő, társadalmi alátámasztását —, megvalósul az a Balogh család érzékibb közegében. A címben szereplő családnév a „balog” magyarság jelzője is, azt a paraszti erkölcsöt jelzi, amelynek jelmondata: „Megdögölni lehet, de rongyemberré válni nem lehet.” Ez a tulajdonság a magyar parasztság felemelkedésének akadályozója, mert teret nyit a slkrupulusokkal nem rendelkező élelmes „úri” népeknek, s a parasztokat pedig gyakran értéfrnetlen szenvedéseknek teszi ki (id. Balogh Jani világháborúbeli, aggályosán „becsületes” katonáskodását, vagy az uraknak dolgozó szegények túlságosan is lelkiismeretes munkáját), azonban nagy megtartó erő Is van ebben a balgaságban, az életet a szolgaságban is megszépítő, vagy legalábbis elviselhetővé, örömet befogadóvá alakító eredendő tisztaság, becsület-diszciplina. Ezért, hogy a Balogh Janik és Varga Julcsák élete érzelmileg van olyan gazdag, mint a Sohlézinger uraságoké. A tenyészetnek a természeti törvények erejével ható törvényszerűségei tartják egyensúlyiban ezt az életet, a kényszerűségek formálják ki .medrét, amelyben az alkalmazkodás válik az egyetlen lehetséges magatartássá. Alkalmazkodás és becsület-diszciplína: a szolgaság évszázadai kimunkálták azt az életformát, amelyben ez a két alapelv, két alaptulajdonság nem ellentmond egymásnak, hanem segíti egymást. A vegetatív szintre szorított élet állandó törekvése a megmaradás, s ez a törekvés csak szigorú közösségi életrendben lehet sikeres. A körkép történelmi jellege megóvta a művet attól, hogy az erkölcsi, karakterben értékeken túl a kényszerkiözösségi formát is a jelenre posztulálja. Ezt a veszélyt aligha lehetett volna elkerülni, ha Veres Péter jó érzékkel el nem áll tervének végágvitelétől, s le nem mond a 45 utáni időszak megírásáról. A Balogh család története a megmaradásért folytatott állandó harcban kialakult paraszti — nemzeti — karakterváltozatok bemutatása. A paraszti élet karak- terológiája, amelynek hitelességéhez az enciklopédikus tárgyi gazdagság nagyban hozzájárul. JEGYZETEK 1. „Beszéljenek a művek is” 1950 In: V. P.: Útközben. Szépirodalmi, 1954. 2. „Hallgatás közben” 1955 In: V. P.: Közös gondjainkról, Magvető, 1955. 3. „Szocialista népkultúra vagy szórakoz- tóipar?” 1954 In: Közös gondjainkról. 4. „A mulatós művészete” 1954 In: Közös gondjainkról. 5. „Szocialista népkultúra vagy szórakoztatóipar? 1954 In: Közös gondjainkról. 6. „Néhány szó az iparművészeti vitához” 1954 In: Közös gondjainkról. 7. „Mégegyszer a népkultúráról szólva” 1954 In: Közös gondjainkról. 8. „Hallgatás közben” 1955 In: Közös gondjainkról. 9. T. Bíró Zoltán: „Magyar művelődés, magyar társadalom (Veres Péter nézetei a népi-nemzeti kultúra kérdéseiről)” Forrás, 1981/9. 10. „Szocialista népkultúra vagy szórakoztatóipar?” 1954 In: Közös gondjainkról. 11. „Jóakaratú emberek között” 1953 In: Útközben. 12. „Az emberismeret írója” 1954 In: Közös gondjainkról. 13. „A nevelést semmi sem helyettesítheti” Szabad Ifjúság, 1955. jan. In: V. P.: A szocialista műveltségről. Kossuth, 1978. Szerk.: Kristó Nagy István. 14. „Mezőgazdászok közt az irodalomról” 1955 In: Közös gondjainkról. 15. „A nevelést semmi sem helyettesítheti” In: A szocialista műveltségről. 915
