Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta (pályakép II.)
szerint sajátosan imagyarföldi ABBA szerkezet. Régi papjuk, dr. Bacsóka Pál ,gö- rögkátolikus kanonok felfedezett egy falusi ikont, a 60—70 éves parasztasszony a kebléről vette elő és nyújtotta Ddttának. Összeölelkeztek Ditta -ás a parasztasszony, szinte könnyes örömmel. Ekkor éreztem a Bartók-i vallomás igazságát a népdal- gyűjtésről: „Az az idő, amit ilyen munkával töltöttem el, életem legszebb része és nem adnám oda semmi másért sem.” Amerikában mondta 1043-ban — emlékezett Ditta. A karácsonyait már nem tölthette anyukájával, Pásztory Gyuláné 1971-ben Rimaszombaton elhunyt, Pásztory Jenő is Budapesten és másik öccse Csehszlovákiában vagy Romániában. Az igazi egyedüImaradása 1982-ben következett. Együtt üdültek a Mátrában művésztársával, ComensoM Máriával, aki ott rosszul lett, Budapestre szállították, áprilisban elhunyt. Nyáron Ditta a fekete Mercedesét elküldte Miskolcra a 98 éves Gabi néniért. — „Én már ki nem mozdulok Miskolcról — üzent Gabi mama — majd odafent találkozunk!...” Szeptemberben a holttestét hozatta föl Ditta, és a rákoskeresztúri temető kilométeres nyártfasorán gyalog kísérte a sírig második anyukáját a törékeny termetű Ditta. Nemsokára ő is követte szeretettjeit. „LEGYEN BARTÖKNÉ PÁSZTORY DITTA EMLÉKHÁZ!” Bartóknak 1907-ben albérleti legényszofoójába faragott parasztbútort készített a kalotaszegi Péntek Gugyi Györgyi, akinek szoba-konyhás házánál többször éjszakázott, „Este a székelyeknél” a költői emléke ennek. A bútorok mellé csíki, gyergyói szőtteseket, bokályokat, tányérokat gyűjtögettek. Ditta özvegységében visszavarázsolta ezt a Bartók-d „dolgozószobát”, mely bár sokszor vándorolt Rákoskeresztúrtól a Rózsadombig, de mindig egybetartozóan. Ebben élt özvegyen közel négy évtizeden át, gondozva, gazdagítva a Bartók-i bútoregyüttest, a falon Bartók-fényképekkel, a zongorán fia 'képével. Akkortájt már megvolt Siófokon a „Kálmán Imre Emlékszoba”', Bartók volt zeneakadémiai évfolyamtársáé, a budapesti Váci utca 4. I. emeletén pedig „Ady Endre és Csinszka Emlékszobája”, majd ugyancsak a Váci utca 79-re egy szép reggelre a kerületi tanács kitétette Lajtha László márványtábláját, mintegy emlékszobává avatva a II. emeleti lakását, melyben özvegye Iákik. Ddttával mások jelenlétében is (beszélgettünk ezekről, és szóbakerült, hogy legyen emlékház a Bartók-i bútorokkal a könnyen hozzáférhető Krisztina körút 17. I. emeletén. Hiszen Ditta kedves tanulóifjúsága, kis úttörői a „kies” Csalán úti „Bartók Béla Emlékházba” nem szívesen gyalogoltak, ifj. Bartók Béla is elbibázottnak nyilvánította. Nem lakta Bartók annak 'fényes üvegportálját, lépcsőfeljáróját, kényelmes foteljeit, amelyeken drága belépőjegyekkel hangversenyeket hallgathat a főleg külföldi közönség. Amikor Bartók itt lakott, erdei fák vették körül és nem a mai fényes villasor. Hamis képet 'kap Bartók való életéről, szerénységéről az, aki végigautózik a villasoron és bevezetik az üvegfalas kis palotába . .. Soihsem volt ez Bartók háza, gazdája szívességből adta ki Bartókéknak. Csakis Dittának volt „saját háza” Budán, szerényen, első emeleten, a háborús romokra emeletráépítéssel. Ditta nem utasította el az emlékház gondolatát, hiszen szerette, ha a pesti-budai ifjúság nyüzsgött körülötte, vagy parasztnép mint a „bátyiak” vagy dunántúliak látogatják. Ki hitte volna, hogy a derűs kedélyű, vendégszerető Dittát, aki hetente járt a gőzfürdőibe egészségvédelmére, éppen ott éri a nagyok veszélye, az agyvérzés 1982 novemberében? Ezután már nem nyerte vissza eszméletét. 1982. november 21-én elhunyt, december 2-án dr. Keresztury Dezső és az evangélikus pap gyönyörű beszéddel búcsúztatták és kisded csapat kísérte urnáját a Farkasréti Temető bejáratától balra a kőfalban az első mezők egyik urnahelyére. Nem is olyan könnyű rátalálni. Kiírt nevét — „özvegy Bartók Béláné” — pótlólag ki kell egészíteni, ahogy Bartók életében világszerte nevezték őt: Bartókné Pásztory Ditta. Az ifjúság, a pályakezdő zeneakadémisták segélyezésére adta mindenkori tel883
