Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 8. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta (pályakép II.)
Wilhelm Andrásnak Ditta egyik hazai lemeze borítóján olvasható szavait: „Bartók szerzői munkáját meghosszabbította az előadásával... hitelességét Bartók szavatolta a közösen vállalt koncert-szereplésekkel és a számára írt III. zongoraversenynyel.” D1TTA DERŰJE Ha a reneszánszban él Ditta és nem félárván, két ország és két vesztett háború között, betegségekkel tövisezett utakon, — bizonyára vidám történetek mazsoláznák „életrajzát”, mint például Serly Tilbor nagynénije és istápolója, „Pali néni” szókimondó történetei Ditta mulattatására. Fiút várt a sokgyermekes Baranyai család, s mikor talán már hatodiknak is leány érkezett, a tánctanár apa kijelentette, hogy Pali lesz a neve! Így lett később „Pali néni”. A kistermetű, de remek táncos lány egyszer a Tiszti Háztól 2—3 kilométerre a milleneumi emlékműig keringőzött kézről kézre váltogatva a fiatal tiszteket. Az első szegedi szabadtéri hangversenyt Mascagni és a 35 éves Serly Tibor vezényelte, aki akkor már Toscanini és Stokowski brácsása és segédkarnagya volt. A próbát elhúzta az ősz maestró, mire Pali néni szinte elragadta a dobogóról, hogy Tilbor is próbálhasson, hiszen ő volt a nyitó karmester. Akkor született a pesti vicc: — „Mit keres itt a dobogónál ?” — kérdezte az ügyeletes rendőr az olaszt, akit nem ismert. — „Mascagni!” — mutatkozott be a mester. — „Itt nem szabad mószkálnyi!” — mondta a rend őre és elvezette... Pali néni Tibor ifjúkori kalandját is elmesélte az „egri lánykával”, amiből majdnem gyermektartási per lett, de a néni túljárt a huncut pincérnő fogásain. Tibor Budapesten mindig „egri leánykát” rendelt, de később már csak üvegben! Bartókiána címen Kazimir Károly rendezvény-sorozatában d okúmén tumjáté- kot mutatott be a Thália Színház 1971. november 12-én. A szövegét Ady Endre, Balázs Béla, Bartók Béla, József Attila, Kodály Zoltán és más kortársak írásaiból állította össze Kristóf Károly, tanácsadó ifjú Bartók Béla. Ditta egyik legszebb toalettjében jelent meg az igazgatói páholyban és állta a versenyt Esztergályos Cecíliával, aki a színpadon tündéni humorral játszotta Dittát, a zeneakadémia művésznövendékét, majd Bartók ifjú feleségét, mellette Kozák András alakította Bartókot. A közönség hol a színpadot, hol a páholyban Dittát leste. Ditta kétszer is végigderülte velünk a „nagy játékot” ás a szünetben elbeszélgetett Kristóf Károly- lyal és Békési József dramaturggal. ORSZÁGJÁRÁS SERLY TIBORÉKKAL 1920-as években járt a Zeneakadémiára Ditta Bartókhoz jó egy évig, Serly Kodályhoz négy évig, de mivel más napokon voltak óráik, Serly Bartókkal csak visz- szautazása napján ismerkedett össze. Évfolyamtársai kikísérték a Keleti Pályaudvarra. — „Ki ez a nagy úr, akit ennyien búcsúztatnak?” — kérdezte Bartók kihajolva a bécsi gyors ablakán. — „Serly!” — mondták a közelállók. Tibor csak Bécs előtt mert bemutatkozni Bartóknak. Azután Bartókot minden amerikai útján ő várta, egyengette érvényesülését, Dittáéval együtt, amerikai éveik alatt szüntelen. Az 1960-as évektől Ditta mintegy nyolc-tízszer meghívta Serlyt, feleségével, néha Erid Géza évfolyamtársával együtt. Üti- és itt-tartózkodási költségeit Ditta viselte, a házigazda tisztséget reánk bízta. Örült, amikor először Miskolcra mentünk Serlyvel, hogy előadást tartson a Bartók-i és utáni harmonák titkairól, a Modus Lascivus-ról, azaz a mindennapi élet hangsoráról. Győrbe készültünk 1972. nyarán Serlyvel és feleségével, ide már Ditta is eljött. A „vizek városában” illő ünnepélyt terveztünk azon a nyáron. Az énekes- táncos népi csoportokat kivilágított vízi alkalmatosságok hozták volna el a környékről a vízi színpadra, hogy ott énekeljenek-táncoljanak a szanyi, a kapuvári, vitnyédi, koroncói, patonai csoportok, közös népdaléneklés legyen a parton ülő kö880
