Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
itt hajnaltól ikéső estig ... iEz a nagy madárszó fog nekem hiányozni. Kár, hogy nem jöttél ide. Nagyon tetszenék neked, ha jó az idő.” Mert az idő nem mindig jó a betegnek. Áprilisi vihar után ezt írja: „Bolond az időjárás, mint az amerikaiak.” Május 7-én a New Yonk-á Brooklyn Múzeumban — a budapesti múzeumi hangversenyeinkhez hasonlóan — Serly Tibor vonószenekarával Bartófcné ÍPásztory Ditta zongorázik, Bartók kis előadást tart kedvenc darabjáról: 'Este a székelyeknél... Ez volt az utolsó nyilvános szereplése. Június 6-án, az amerikai szövetséges csapatok francia tengerparti támadáskor ejtőernyősöket rajzol a kottapapírra, és „Mennyből az angyal, lejött hozzátok” kottáját. Ditta mosolyogna ezen, de egyedül betegeskedik az 57. utcai lakásban. Bartókot a szállodában gondozzák, visszautazik Saranac Lacke-be, Kecskeméti Pálné kedves szomszédjukat Ikérá a lakbér és adóbevallás intézésére. Jobb 'lakás kellene, hogy ne kelljen szállodába menni. Szeretné, ha a II. zongoraversenyt felesége játszhatná, de „ha Onmándinak és a többi nagyfejűnek én velem nem kellett, akkor amikor én még működtem, mint zongorista, hát ugyan mit lehet remélni most!” A Bartók- művek előadását halogatják a New York-i és töhbi karnagyok. Bartók betegen is nagy kedvvel írja a Szólószonátát Yehudi Menuhin rendelésére: „Kötelességemnek éreztem, hogy ennek a kitűnő muzsikusnak írjak valamit” — vallja Dittának. Ügy megszerették egymást, mint apa a fiát. Menuhin egész nyárra meghívta Bartókot a kimerült Dittával együtt a gyógyító egű 'kaliforniai otthonába, de erre már nem volt útiköltségük sem. A 'kész műveket Ditta fénymásoltatta és továbbította a rendelőnek. November 26-án New Yorkban mutatta be Yehudi Menuhin a Szólószonátát, amilyen szépet Bach óta nem írtak! Talán ekkor röppent föl a jellemző mondás, hogy a zenetörténetnek három nagy B-je született: Bach, Beethoven és Bartók. — „Csodálatos előadás volt!” — közölte Bartók a szokott szűkszavúságával. Bostonban részt vesz a Concerto próbáin. Szergej Kusszeviekij, a kiváló orosz származású karnagy és zenekara kissé gyanakodva fogadta a változó ütemet, programszerű hangzásokat. A 4. tételben felismerhető Vincze Zsigmond operett karnagy népszerű dallama: „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország” — mint könnyed szerenád. A bemutatón, december 1-én és 2-án váratlanul — nagy meglepetésre — hatalmas a siker! Amikor Kusszeviekijt és Bartókot ismételten kitapsolják, a karnagy odasúgja: — „Mester, ez az utolsó húsz év legjobb szerzeménye!” Az ismételt kitapsolásra már így licitált: „Mester, ez az utolsó huszonöt év legjobb műve!” Bartók mosolyogva mesélte, hogy a karnagy az újabb kitapsolásokra öt-öt évvel emelte az elismerést. December 29—30-án újabb Concerto előadások vannak Bostonban. A rádió is közvetíti, Bartók Kecskeméti Pálaknál hallgatja. 1945. január 10-én New Yorkban a Carnegie 'Haliban ismét tomboló tapsok. „A hatalmas sikerek Bartók új alkotó- korszakát jelezték, — állapította meg Serly Tibor, — a tragédiája, hogy már későn jött.” Legfeljebb utolsó karácsonyát—újévét aranyozta be Bartókéknak, Dittának és Péternek, aki ekkor már Panamában katonáskodott, és hangmómöki vizsgát tett le. (Folytatjuk)
