Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - Volly István: Bartókné Pásztory Ditta
Nyelvtudásét Serly Tibor angol-amerikai felesége tökéletesifi, Tibor pedig szabadidejében még ingjéről, frakkjáról is gondoskodik. P die nőnapjait Serly éknél tölti, beszélget a Népszínház egykori karmesterével, az ősz Serly Lajossal, a „Kék nefelejcs” dallamszerzőjévél. E nóta jellegzetes motívumát a fiatal (Bartók népdalnak vélte, és „magyarosan” ritmizálva 'beleszőtte I. szvitjébe. A közönség ráérzett és először fogadta feltűnő szimpátiával a zeneforradalmárt. 1905-bén Serly öt gyermekével kivándorolt iNew Yorkba, a dallamtöredéke felhasználásáról nem tudott. Utolsó (kívánsága volt, hogy hamvai szülőföldjén pihenjenek. Az urnája Losoncra •került a Serly család sírkápolnájába, de jeltelenül. Ditta állíttatott 'méltó emléktáblát a dal 100 éves jubileumán: „Serly (Lajos / Losonc 1855 — New York 1989 / és félesége Baranyai Hermina / Kék nefelejcs dallamát népdalként idézi Bartók I. szvitje / Állíttatta Bartókné Pásztory Ditta 1982.” A felavatását már nem érhette meg. Bartók megbeszélte Dittával az amerikai út kudarcait is, sikereit is. 1928. március 19-én imár Budapesten játssza az I. zongoraversenyt, édesanyja és Ditta örömére. Bösendoríer zongorát vásárol. Júniusban a rózsadombi Kavics utca 10-be költöznek, 58 ládával, két zongorával. Béla érettségizett, Péter ősszel iskolába indul. Ezen a nyáron Ditta és férje gyakran napozik a kertben. A csend és nyugalom szinte falusias, esténként a kertben tücsök ciripel, a réten borjú béget. A két- zongorás próbákat nem zavarja utcazaj, a szomszéd hangos rádiója. Bartók a piacra is elkíséri Dittát és Pétert. Az augusztus 20-d Szent István naipi ünnepséget nézik, erdei sétára mennek hármasban. A Márgit-szigeten az I. szvitjét játsszák „sétahangversenyen”, Bartók szerint — rosszul. 1928. (karácsonyát együtt töltik Dittával, közben az elmaradhatatlan levelét írja anyjának Pozsonyba. HANGVERSENYKÖRŰT A SZOVJETUNIÓBAN A családi otthon melegétől december 31-én búcsúzik. Ezután Ditta csak képzeletben követheti az eseményeket, hogy 1929. január 1-én Varsó, 2-án (Moszkva, 4—7-ig Harkov, 9—11-ig Odessza, 13—19-ig Leningrad vendége Bartók és helyenként két hangversenyt is ad. Dicséri a (közönséget, mely rendkívül hálás, ha jó zenét (kap. A fiatal szovjet zeneszerzők művei érdeklik, teltebb bőrönddel tér haza, mint amivel Ditta útrabocsátotta. Sok vásárolt és ajándék kottát hoz. „Bartók nyomában” 1980-ban eljutottunk Odesszába is, ugyanebben az évszakban, mint Bartók 1929. januárjában. (Havas tájak végtelenje után Odessza városképe elragadó. Magasról széles lépcsősor vezet a tengerre, itt készült lEizenstein világhírű filmje a Potemkin páncélos. A (kikötőben sűrűn hallható magyar szó. Operája a budapesti mása. Orosz stílusú zeneakadémiáján Bartók emléktáblát nem találtunk. Szegednek, mint testvérvárosnak ajánlottuk, hogy felszabadulása negyven éves jubileumán, 1984. október 11-én Bartók emléktáblát vigyenek az odesszaiaknak, akik Szegedért is harcoltak. A Délimagyairország a tervet elfogadta, 1984. január 20-án közölte. Dlttának elhoztuk Sefcsenkó, az „ukrán Petőfi” népdallá vált versei kottás könyvecskéjét, filléres pompás (kiadványt. Megállapítottuk, hogy Petőfi Sándor népdalként énekelt versei kottás kiadása nálunk is élkelne. Bartók orosz útja részletes, elemző cikkében kinyilvánította, hogy többet és érdekesebbet látott a Szovjetunióban 3 hét alatt, mint amerikai útján két és fél hónapig. Pár hét Imúlva az odesszai műsorát Szegeden is előadta. A felbukkanó új szerzeményeket gyakran játsszák Dittával (két zongorán. Ditta nemcsak Bartók-művekkel foglalkozik, ezt fékje tilalmazza. „— Vastag tévedés, hogy Ditta csak Bartók interpretátokként értéklendő! Bartókkal közös Mozart és Debussy előadásaikat itthon is ismerték, hallották, de ennél lényegesebb, hogy maga Bartók sohasem korlátozta Dittát Bartók-inteiipretátarrá. (Eltekintve itanít- ványi és házassági (kapcsolattól Ditta azért lőhetett jó Bartók dntenpretátor, mert Mozartot, Brahimsot, Lisztet is csúcson adta elő!” — hangsúlyozza Bartók János. Ezt bizonyítja a rádióban időnként felhangzó Scarlatti játéka is. Bartók félretette 812
