Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Póth István: Egy horvát költő pályakezdése Szombathelyen (Ivan Mažuranić) (tanulmány)
PÓTH ISTVÁN Egy horvát költő pályakezdése Szombathelyen A horvát költészet egyik legnagyobb alakja, a ma már klasszikusnak számító Ivan Mazurandc (1814—1890), írót tevékenysége az illír-izmus, a honvát reformkor korszakába tartozik. A múlt század harmincas—negyvenes éveiben az illirizmus politikai, kulturális, irodalmi mozgalmában már nem a nemesség, hanem a haladó horvát polgárság, Ljudevit Gajja'l az élen a kezdeményező. E mozgalom megveti az egységes horvát helyesírás alapjait, s egységes irodalimü nyelvként a szerbék által ds beszélt áto- nyelvjórást fogadtatja el. Ezzel a horvát nyelvterületen megszűnnek az addig egymástól függetlenül fejlődött provinciális irodalmi nyelvek, s ettől az időtől beszélhetünk teljes joggal szerfo-horvát vagy horvát-szerb nyelvről. Az illirizmus politikai célkitűzése: a délszláv népek Mr név alatti egyesítése nem valósult ugyan meg, de a horvát kulturális egység valóra vált. E történeti jelentőségű mozgalmas korszak irodalmának jeles képviselője Ivan Mazurandc. Legismertebb alkotása a Smrt Smail-age Cengica (Cengic Smail-aga halála) c. öt énekből álló elbeszélő költemény, a horvát poézis remekműve, melynek tárgya egy kegyetlen, a népet sanyargató török pasa megöletése. A költői műiben a délszláv népek gazdag népköltészetének termékeny eszmei és formai hatása érezhető. A költő művészi módon, sok költői képpel, díszítő jelzőkkel, találó, szép hasonlatokkal festi a török uralom alatt sínylődő délszlávok sorsát és egy bosszút forraló kis csapat készülődését a harcra. Az éjszaka leple alatt a maroknyi sereg megtámadja az erős török tábort és a kegyetlen zsarnokot katonáival együtt megöli. Az alkotás olyan képpel fejeződik be, mely szimbolikusan a török uralom végét jélzi: egy török főúr meghajol a kereszt előtt. Smaig-aga az elnyomó, a kegyetlenkedő megszálló tipizált alakja és az őt megölő hősök a szabadságharcosok tipizált figurái. A költő egy helyi jelentőségű esemény alapján, a nemzeti felszabadítás eszméjén túl a nép és egyén felszabadítása egyetemes eszményképének állított kiemelkedő jelentőségű alkotást. Mazurandc politikusként is nagy szerepet játszott. 1848-iban horvát képviselőiként kiadja a Hrvati Magjarom ... — A’ Horvátok a’ Magyaroknak. Felelet az 1848-ik mártzius magyar hirdetményekre c. kétnyelvű politikai röpiratát, melyben a horvátok politikai törekvéseit ismerteti és a testvéri együvétairtozás nevében fordul a magyarokhoz, a horvát—magyar megegyezés útját keresve. Ebben az időben elhanyagolja, majd abba is hagyja költői tevékenységét, s mind inkább a közügyeknek szenteli életét. 1873 és 1880 között horvát bániként nemzetének legmagasabb közjogi méltóságának tisztét tölti be. ö volt az első bán a horvát történelemben, aki nem volt nemesi származású. Az eddigiekből kitűnik, hogy Iván Mazuranié mint költő, de mint politikus is a horvát történelem kimagasló egyénisége. Ismerkedjünk meg kicsit behatóbban ifjúkori éveivel, mert ebbe a korszakába tartoznak szombathelyi vonatkozásai is. Mazurandc a tengermelléki Növi (ma: Növi Vinodolski) városkában született 1814-ben és itt végezte el a német tannyelvű elemi iskolát. Gimnáziumi tanulmányait Fiúméban folytatta latin nyelven és itt az olasz és magyar nyelvet is tanulta. Magyar tanára Császár Ferenc (1807—1858), a kor irodalmi életének ismert alakja volt, akit az Akadémia és a Kísfaiudy-társaság tagjának választott. Költeményeket, beSzélyeket, útleírásokat, színdarabokat, történelmi és jogi cikkeket írt. ö alapította 566
