Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)
dicsőmet szedni. A gyümölcsös olyan volt, mint az Éden, harmatos a tegnapi eső után. Kami bácsi megbékélhetne, mondhatná adorjánházinak magát. Az én faluimat ás egyesítették. Volt Alsó-, Közép- és Felsőiszkáz Egenáljótól hat (kilométerre. Maradt helyette Iszikáz. Felsöiszkázon segített világra a bába, szülőhelyemet igazolványomban hordozom. A későbbiek már IsZkázoon születtek, aztán a devecseri és az ajkai kórházban. 1948-ibam egyesítették a faliunkat, az akkori idők bennem is hozzákapcsolódnak ahhoz a közigazgatási döntéshez, mert FelsőisZkázon is kellett kuláfcot csinálni éppen az apámból. Középiszkázra kellett járni a 'boltba; nálunk se bolt, se kocsma, se mozi, se ünnepély, se gyűlés. Nem lehetett vezető ékkor a mi falunkból, artézi kutat nem minálunk fúrtak, kultúirházat nem nálunk építettek. A népházat elvették iskolának, a legények az istállókban ütötték él az időt, aztán világgá indultak. Szalóiky Károllyal végigmentem Adonjámházán akkor szeptember elején. Láttam a két templomot, a temetőket, házától a régi Adonjánihéza felé vász minden út, mert a ikisbolt kivételével mindenért oda kell járni, s ha majdnem összeépült, mégis bioikllijárás. Tolta járművét, otthonosan beszélt és mozgott. Egy kis döntéssel mért ne tehetnék még otthonosabbá, odavalóbbá sorstársaival együtt. Hiszem, az állampolgári (biztonságérzet egyik föltétele a folytonosság. Ami ész- szerűtlen és sértő volt, nem bekül meg olyan könnyen valami elképzelt nyugalomban, magában hordozza az érvényüket vesztett okokat, mint itt ez a falunév-irtás óhatatlanul az ötvenes évekre emlékeztet, s gyanakodtat minden mai, logikusnak mondott cselekedetre, a körzetesítésre többek között, amikor mintha valamit jobbá tennénk, azonnal még nagyobb gondot rántunk magunkra, a körzetesítés után az aprófalvak kilátástalan nyomorúságát. De lássuk az idült betegséget! — Egeraljia, ez a Veszprém megyei kisközség 1435-től jelenük meg írásos emlékekben. A település azonban jóval korábbi, hiszen a lakosság nagy része szinte az Árpád korig vezeti vissza eredetét. A faluban és a határban előkerült leletek is ezt digazolják. Eltűnt falvakat jelölnek a Szigeti, Belsőbánd, Jánosd-puszta, Egyed-földje; a szomszédos Kispiriten ÜlLpfa, Nagypirit Egyházas-bokra dűlőjében Ilyefalva. Szá- montartjuk őket, mint számadó juhász a birkáit. Ismerjük pusztulásuk szomorú történetét, nem csodálkozhatunk. Annál meglepőbb, hogy 1945-től, Eger alj a esetében 1949-től falunevek tűnnek el egymás után. Egeralja házai is épek, lakosai a körülményekhez képest egészségesek, jól élnék. 1949-ig Egeralja, Adorjánháza, Kispirit, Nagypirit a csögM körjegyzőséghez tartozott. 1949-iban összevonták Egeralját Adorjáruházával és Egeralja nevét eltörölték. A tanácselnök, a tanácstitkár s egy adminisztrátor intézte az ügyeket 1956-ig. Akkor rájöttek, hogy feleslegesen költséges ennyi tanácsot fönntartani, mégis a régi apparátusnál többen dolgoznak most már a Tanácsházán. Ekkor természetes lett volna, hogy Egeralja nevét visszaadják, hiszen ugyanaz a helyzet alakult ki, mint a régi körjegyzőség idején. Ekkor Egeralja lakossága fölbátorodott, aláírásgyűjtés indult a szétválás engedélyezésére. Egeralján mindenki aláírta a kérést, tiltakozást, ezt tette az adorjánháiziak 53 százaléka is. Az irat a minisztériumiba került, onnan utasították égy tisztviselőt a helyszíni vizsgálatra. Becsületes munkát Végzett, még a határban és az erdőn dolgozókat is megkérdezte. Mindenki követelte a falu nevének visszaadását. A kiküldött elvitte a jelentést és minden maradt a régiben. Az „Adorjánháza” táblát kitették az egeralji faluvégre. A nép ahányszor leszedte, annyiszor visszarakták. Mért volt ez ennyire fontos? Nemcsak egy szép névvel szegényítették a nyelvet, de értelmetlen gondokat is Okozták. Például a két falunak külön temetője van egymástól távol. Az adorjánháziiba a tanács épített halottasházat, de az egeraljiak a magukéba temetkeznek, hát saját költségükön, közadakozásból építettek halottasházat, saját temetőjükbe. Mostanában vitákról hallottam híreket, két ismerős Vas megyei falut foglalkoztatott Kemenessömjén és Kemenesmihályfa egyesítése. Már régóta közös tanácsuk van Mihályién. Látogatásaim idején megismertem a községet, úgy láttam, jól 534
