Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 6. szám - Csabua Amiredzsibi: Data Tutashia (regényrészlet, Manana Szaladze nyersfordításának felhasználásával fordította Bíró Margit és Komlósy András)
CSABUA AMIREDZSIBI Data Tutashia SZEGEDI GRÖF ... Magányos ember lévén, természetesen megörültem a látogatásának. Rövid beszélgetés után egy meglehetősen terjedelmes levelet nyújtott át nekem azzal, hogy olvassam el. A levelet a keresztfda, egy bizonyos Musni Zarandia küldte neki, aki Szamegreloban volt pénzügyőr. A záró sorokban a keresztfiú megvallotta, hogy levele megírása egy egész évet vett igénybe. Meg kell hagyni, okfejtése valóban alaposan végig gondol tnak és meggyőzőnek látszott. A pénzügyőr körülbelül a -következőket írta a keresztapjának: Az emberiség történelme aibból áll, hogy egyes személyek, vagy emberek ki- sebb-nagyobb csoportjai azt igyekszenek bebizonyítani az emberiség másik részének, hogy az általuk javasolt életmód és hit jobb, mint koruk uralkodó életmódja és hite. A tömegek aztán egyrészt a materiális lét progressziója iránti vágytól, másrészt a kielégíthetetlen tudásszomjtól, az újat akarás lázától és még sok más tényezőtől hajtva csatlakoznak az új elvekhez, hogy új hittel új életet kezdjenek. Ilyen változásoknak köszönhetjük azt, hogy az emberek ma már nem faekével túrják a földet, hanem vasekével szántanak, nem állatbőrökkel fedik el a szemérmüket, hanem áttértek a karton- és szövetruhák használatára, nem pogány bálványokat imádnak, hanem művészien festett szentképek előtt imádkoznak — de a világ és az emberiség bajái, .szerencsétlensége, nyomorúsága, bánata, elégedetlensége és mohósága ugyanolyanok maradtak, mint amilyenek a faefce, az ásó, a kőszerszámok, vagy a fogak és a karmok korában voltak. Változott minden, csak a szellem nyomorúsága, vagyis maga az ember -maradt változatlan. Ebből következik, hogy egy -társadalmi rendszernek egy másikkal való felváltása önmagában véve semmivel sem igazolható. Ezt persze -kitűnően tudják azok a konkrét személyek, illetve csoportok is, akik az új eszméket kiagyalják és terjesztik. Hitük éltetője nem -több és nem kevesebb, mint a haszonlesés — bár minden mozgalomnak megvannak a maga fanatikusokból álló seregei is. Korunkban a régi, akármilyen rozoga és rothadt legyen is, tökéletesen megbízható eszközökkel rendelkezik ellenségének, az újnak a visszaszorításához. A régit ezért legfeljebb erőszakkal, vérontással lehetne megdönteni. Milliók válnának szerencsétlenné, elszabadulna az öldöklés és a gonoszság, és mindez azért, hogy az embert továbbra is -ugyanúgy vagy talán még jobban kínozza a Saját bánata, elé- , gedetlensége és mohósága, mint azelőtt. Ez nem pusztán a józan ész, a józan értelem hiányára mutat, de ellentmond a szeretet és az erény elveinek is. Minden tisztességes embernek kötelessége, hogy harcoljon ez ellen, mivel ez a harc az emberiség boldogságáért vívott küzdelem. Grigol Pagava henceg kereszitfia ezt követően arról elmélkedett, hogy mi a kötelessége és hol van a helye a józanul gondolkodó, erényes embernek az új és a régi között folyó harcban. Elmélkedését ezekkel a szavakkal fejezte be: amikor új erőszak harcol a régi ellen, akkor a -tisztességes embernek a régi erőszakot kell támogatnia, mivel semmi sem indokolja, hogy olyan ügy mellé álljon, amely lényegében nem teszi jobbá az embert, ellenben újább szerencsétlenségeket, öldöklést és ezernyi gonoszságot hoz magával, amikor a régiből is van elég. 487
