Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 5. szám - Sárándi József: Útszéli történetek (elbeszélés)

SÁRÁNDI JÓZSEF

Útszéli történetek

AVAGY EGY ELBESZÉLÉSFÜZÉR EPIZÓDJAI

Büntetésem letöltése -után a Dobó gimnáziumiban csatlakoztam a íBörgöndi-bri- gádhoz, már amennyire egy három tagot számláló munkacsoport brigádnak nevezhető. Dani bácsi félszárnyú madárnak érezte magát nélkülem. ’Hármadban ment igazán a munka. Teljesítettük a normát, a norma pedig hozta a pénzt. Nálam a munka „becsület és dicsőség dolga” volt csupán, hiszen ifix jövedelem, havi százhatvan forint ütötte a markomat. Ez az összeg az éhenhalashoz soknak, a megélhetéshez kevésnek bizonyult. Ami kellett azért így ás megvolt, gondoskodtak rólam a szüleim.

Dani bácsinak cefetül fájt a zápfoga. Tőlem tudakolta mitévő legyen, hogy elmúljon a hasogatás.

— Feküdjön hanyatt! — tanácsoltam.

— Miért? Mit afcarszt csinálni? — kíváncsiskodott.

— Egyszerű kúra lesz, — mondtam — addig ugrándozom a Dani bácsi hasán, míg a nagyobb fájdalomtól elfeledi a kisebbet. Ha ez sem segít, még mindig ott a fogó — toldottam receptemhez.

— Francos eszed van neked, hallod-e!? — korholt vásottságomért. Aztán elment az SZTfK-ba és kihúzatta a rendetlen fogat. Konok természetű ember volt. A felesége mesélte, hogy a „fakerekes világban” a még fiatalember Dani bácsi otthonuk udvarában ívért kutat akart csinálni. Az asszony 'hiába magyarázta neki, hogy ott ásni kell, mert túl kemény a föld, ő hozzáfogott. Beszerzett egy tíz méter hosszú, harminc centi átmérőjű acélcsövet, s az alkalmasnak vélt helyen a komájával körül állványozták. Egyikük az ütéstdmipitó keményfát tartotta, másikuk pedig jókorákat odasózott. A harmadik napon a csőből, már csak méternyi ha látszott. Dani bácsi lelki szemed előtt fölcsillant a hűvös, tiszta víz.

— Nidda komám, amott meg Mgyűtt! — rikkantott meglepetten a cimborája. És mit atí Isten? Néhány méterre tőlük nyíló vaistulipáriként kunko- rult elő a cső boldogabbik vége. Nem voltam jelen, nem tudhatom mi játszódott le akkor Dani bácsiban, csupán az bizonyos, hogy vert küttal többé nem kísérletezett. Vállalkozóként nagyobb szerencséje volt. Palázás, cserepezés mellett építőanyag-kereskedéssel is foglalkozott. Saját tehergépkocsin szállított megrendelőinek. Cserép, pala, oltott mész, magakészítette betoncső, a kútgyűrű mindig beszerezhető volt nála. Megbízható, pontos üzletember 'hírében állt és komoly forgalma volt. Az éjt is nappallá tevő kitartó munka eredményt hozott. Szép há^at vett a városkában és iskoláztatni tudta a gyerekeit. A „fordulat” után egész vagyona köztulajdonba került. Hogy a saját házában lakhasson, lakbért kellett fizetnie. „Múltját” gyerekeivel is éreztették az iskolában. Dani bácsi munkával vezekelt. Volt bét keze, szaktudása. Tetőfedőként dolgozott az Épületkarbantartó Vállalatnál. Szorgalmával hamar elismerést szerzett a vezetők előtt. A cég legjobb szakmunkásai között tartották számon. Mikor ezerki422