Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 1. szám - Karay Lajos: Az első műhold fellövésének jubileumára, Húsbolt, A tárgyak dicsérete, Összefoglalás, Arc, Andante cantabile (versek)
Összefoglalás Senkim se volt halálomig (hisz ez már voltaképp halál, bár lába mankóin megái, s ha elpihen, hát álmodik, kit még a Deszka nem szorít s nem csúfol poszthumusz medál, őrzőivel egy kútra jár, röbécsel és haverkodik, holott egy másik téridő üvegfalán néz csak ki ő s közeledvén is távozik, arcára fényévek mögül süt nap, ha asztalodhoz ül). Senkim se volt halálomig. Arc Csak az arc, csak az arc, az arc, az világít a semmin át, csak az a lénnyé szublimált, összesített anyagkudarc hiszen mi más az emberarc, még ha övé is), — mosolyát nem kristály őrzi, nem virág, sem barlangmélyi sziklakarc, csak minden óperencián átérző arcmemóriám, mely egy csillagmúlt-szülte lét emlékeként tárolja, mint kis földi senkiarcaink tnagasabbrendű összegét.
