Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 4. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)

újdonságul hozattak be vidékünkre... nyilvános n/épgyűlésék, melyet Vidos Józsefinek és Békési Imrének, mint e vidék csillag-embereinek vezérlete alatt, toborzások alkalmával... tartatttak ... Fővezérré ezredes rangigal Vidos J ózsef lett kinevezve, ki bár katonai pályáit nem próbált... Ettől fogva Vidos József házánál Kemenesi Mhállfián éjjelnnappal nemzetőrök strázsátbak... A maircal- melléki helységekben a kormány ötször változott, úgy hogy 1849-ik új óv nap- jián Magyar-Gencsen egyszerre kétféle parancs érkezett teljesítendő.” Közben Vidos elbujdosott. „A templomra nem győztük majd a nemzeti, majd a császári zászlót kitűzni.” Ilyent a tömök óta nem látott a világ, a napóleoni seregék emléke ehhöziképest vendégség volt, s egészen 1945-ig ilyen jajongó föl- fordulást a történelem nem okozott. Utoljára 1849. július 27-én a sárvári csatavesztés. „Kedlves Kossuth-tkaiaporarói a széles szalagot letéptem.” A simányiak „/rémületükben nagyoblb részint a hegyekbe béfoujdostak, és csak az öreg anyókák maradtak bann”. A pápótai plébános nem talált embert, ki az /osztrák zászlót a toronyra tűzze, maga csinálta, de éjjel a pocsolyába fújta le a szél. Kitört a /kolera, s belehalt Vidos Józsefi is 1849. augusztus 3-án.

Edrwi 'Illés Fái a körvetkező nekrológot tűzi emléíkfcáslába: . .külsejére nézve barna, daliás termetű, nyílt arcú, magas homlokú ifiértfiú volt, társaságban beszédes, lovagi, önködveltető és nagyon művelt. Hő nópbarát. Hivatalos ügyességiére nézve a jogban járatos, és a legjobb kapacitások egyike, különösen a rögtönzött politikai éfcesszólás neki nagyon díszlett, lés (hódított... oly meleg szívből, oly tisztán, könnyödén és népszarűleg /áradozott, hogy annak viszont miniden szívók kapui megnyíltak valahol és valamikor ő azt gyűlésen tfelemelte. E óéira púdig neki a német nyelv is hatalmában /állott. Átaljában tevékeny, könnyen dolgozó, magát hamar feltaláló, mindenben illeszkedni tu/dó. Politikai pályán élt az igazi elemében, gyűlési elnöknek született, de gyöngéd érzületénél, és nem tökéletes physikai jólléténél IfogVa forradalmi férfiúnak ő nem termett. Milyenné, hogy a körüknények őt mégis lenni erőszakolták, az lett fő oka halálának, legvérmesebb életkorában. Következőleg a forradalomnak esett áldozatul. Rá illik Virgil verse egy korán /elhunyt költőről: hue /tantum populo moimstrainunt fata. |(Ezt csak .amúgy kissé mutató be Végzet a népnek.)”

De visszatérek a jelenbe. Csütörtök van, vasárnap lesz a celli búcsú. Az apátsági templom előtt fölszedték a kövezetét, bár nem hiszem, hogy a búcsú- sók ellenére csímiálták, csak éppen most került a fér megújítására a sor. — Ha nem /esett volna egész nap az eső, időben rendbehozhatták volna — szólt Gábor, a városi művelődés vezetője. Munkatársával, a már /említett Magdival kísérnek Mihályfiána a Vidosok nevelőraőjébez, akivel, emlékezzen a Tekintetes Ur!, tavasszal nem találkozhattam. A szembe jövő cigánynak cs>ak a szivarzsebéből nem lógott ki üres 'sörösüveg. Még csak annyira volt részeg, hogy az üvegek árából /elég lehet a befejező sörre. .

— Bocsánatot kérek, elvtársnő. Kedves párját ellenben megkérem, ne figyeljen ide. A hadbíróságra parancsolnak.

— Talán a helyőrségre — igazítja ki Magdi. — Ígért egy teknőt Kalányos bácsi. Nem láttam azóta se.

— Jaj, aranyos elvtársnő. Szóval a hadbíróságra köll mennem. Mit csináljak?

Én, aki a beszélgetésből azonnal kizárattam, még akkor is, ha férjnek nevezett, nem tudtam meg, mért kell neki a katonákhoz menni, s azt hiszem, a Magdi sem értette egészen.

302