Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - Szarka László: A nemzetiségi kérdés kutatása Csehszlovákiában 1976-1982 (tanulmány)

utasításos rendszerihez való visszatérést a hetvenes évek második felének szakirodaima mint „a föderáció integrate funkciójának megerősítését” értékeli (Desat’ rokov 1978. 75. oldal). A föderációs törvény 1970/125. sz. alkotmánytörvényben való új megfogalmazása a szövetségi tervek kiemelt feladatának .tekinti, „hogy kiegyenlítse a gazdasági és szociális különbségeket a csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság között, főleg azzal, hogy egyenlő feltételeket és lehetőségeket teremt a nemzeti jövedelem létrehozásához és felhasználásához (Alkotmány 1972. 115. oldal). És .bár az 1970. évi módosításokat a legtöbb szerző a föderáció lényegét nem érintő kiigazításoknak tekinti, tény, hogy a föderáció „integráló funkciójának megerősítése” az egységes csehszlovák gazdasági élet és állampolgárság helyreállítása, a Szlovákiában 1969 nyarán bevezetett kétfokozatú közigazgatási szisztémáról (járás, község) a háromfokozatú rendszerre (kerület, járás, község) való visszatérés, a szövetségi államhatalmi és irányítói testületek hatáskörének kiterjesztése, valamint több más intézkedés — végsősoron erőteljes recentradizációt eredményezett.2)

J. Zvara, I. Bajcura, J. Sindelka és több más szerző is hangsúlyozza, hogy a föderáció nem pusztán államjogi rendezés kérdése, 'hanem mai, .kikristályosodott formájában egyúttal a CSKP nemzetiségi politikájának nélkülözhetetlen és hatásos eszköze is. A nemzetiségi politika csehszlovákiai gyakorlatában — a föderáció 1970- ben módosított alapeilveinek megfelelően — a két köztársaság minden téren szorgalmazott kiegyenlítődése a nemzetiségi kérdés megoldásának legfontosabb kritériuma lett, sőt újabban mintha célját .is többen ebben látnák. A föderációt, mint a folyamatos kiegyenlítés alkotmányjogi biztosítékát, természetesen nem tekintik egyszeri, lezárt alkotmányjogi változtatásnak. J. Zvara például továbbra sem tótja befejezettnek a kiegyenlítődés folyamatát és kiegészíti a Rudé právo 1976. októberi megállapítását, mely szerint Csehország és Szlovákia vonatkozásában minden lényeges különbséget felszámoltak. Jelzi, hogy a háztartásök felszereltségében, az egészségügyi ellátottságban, a lakásállomány mutatódban stb. még jelentős eltérések vannak (Desat’ rokov 1978. 176—177. oldal). Egy másik munkájában a szocialista életmód egységesítésében látja a kiegyenlítődés végső értelmét (Zvaira 1976. 186. oldal; Zvara 1982. 145. oldal).

Végsősoron tehát azt mondhatjuk, hogy ez a sok tekintetben sajátos, dualisztikus, kétszubjektuimú csehszlovák föderatív államszövetség a kassai kormányprogram örökségének megvalósítását jelenti, hiszen az alkotmány 1. cikkelye szerint is „a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Írót egyenjogú testvéri nemzet, a cseh és a szlovák nemzeti állam önkéntes köteléke” alkotja. A közvéleménykutatások szerint a föderatív rendezést a csehek és szlovákok részben eltérő várakozással fogadták: a szlovákok nyolcvan, a cseheknek viszont csak 50%-a támogatta, ugyanakkor kifejezetten ellene csupán a csehek 10%-a volt 1968. áprilisában, öt évvel később egy szlovákiai felmérés eredményei pedig azt mutatták, hogy a föderáció bevezetése óta a szlovák lakosság közel 30%-áoak lett még jobb a viszonya a csebekhez (Zvara 1976, 2553—2545. oldal; Desat’ rokov 1978, 183. oldal). Üjabb öt esztendő elteltével az összlakosság 80%-a tartotta a CSKP nemzetiségi politikáját helyesnek, a szlovákiai .lakosság 92%-a tartotta barátinak vagy majdnem annak a csehekhez való viszonyét; ugyanezt a csehországi lakosság 83%-a állította szlovákokkal kapcsolatban. Rossznak a szlovák lakosság 1%-a, a csehországi lakosság 3%-a tartotta a másik nemzethez való viszonyt (Zvara 1982. 160. oldal). Ugyanakkor a kiegyenlítődési stratégia fontos sikerének tekinthető, hogy a két országrész lakosságának tár- sadalmi-osztályszerkezetében a munkásosztály közel azonos arányiban van jelen (61,3— 60,5%). (Uo. 120. oldal).

A nacionalizmus csehországi és szlovákiai jelentkezésének okairól és formáiról

A vizsgált hét esztendő terméséből ezzel a kérdéssel három kötet (Pomaizl 1976, Skodáéek 1981, Ideologicky boj 1976) és több más munka önálló fejezete foglalkozik (Bajcura 1981, Zvara 1982). A hatvanas évek végén erőteljesen jelentkező naciona269