Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - Szarka László: A nemzetiségi kérdés kutatása Csehszlovákiában 1976-1982 (tanulmány)

véve a csehek (50,2%) néhány százalékkal kisebb arányban éltek Csehszlovákiában, mint a magyarok (54,%) a történeti Magyarország (Horvátország nélküli) területén. Az egyes kisebbségek relatív nagyságát (tekintve pedig a három és félmilliós cseh­szlovákiai németség (23,4%) jóval jelentősebb volt, -mint az 1918 előtti Magyaror­szágon legnépesebbnek számító -román népesség (16,1%). De maga az egységes cseh­szlovák államnemzet fikciója is olyan ellentmondásokhoz vezetett, amelyek a — rendkívül közeli nyelvrokonságiban élő csehek és szlovákok számára egyébként vi­tathatatlanul -kölcsönös előnyöket, sőt minden bizonnyal optimális megoldást kíná­ló — csehszlovák államközösség súlyos válságát, majd pedig -széthullását is, nagy­mértékben elősegítették. Frantisek Prikryl szerint „az a tény, hogy a cseh etnikum nem képviselte a lakosság abszolút -többségét, -valamint az erős német kisebbség nyomása, együttesen ösztönözte és felgyorsította az egységes „csehszlovák” nemzet kialakítását célzó törekvéseket.” Az államalkotó cseh vagy „csehszlovák” többségi nemzet eszméje minit egyetlen -lehetséges megoldás, Pfi-kry-l szenint „abszolút irreális és téves” mo­tivációkra épült, hiszen „a csehszlovák államiság szilárd magjának létrehozásá­hoz és a köztársaság megerősítéséhez az út nem a csehszlovakista indíttatású nem­zeti beolvasztó politikán keresztüli vezethetett, azt csakis a két egyenjogú partner viszonyának következetes államjogi megoldása, az egy közös államiság két támpil- lérének létrehozása révén -lehetett volna elérni”. (Prykril, 1980. 66. oldal). (Tegyük hozzá, a -lakosság közéi 1/3-át jelentő kisebbségek kérdésének átfogó rendezése is hozzá tartozott voln-a a nemzetiségi politikához.) Ez az alapvetően hibás egységes csehszlovák -nemzeteszme mindazonáltal a csehszlovák államiság két világháború közötti szakaszában, már pusztán a fentebb jelzett nemzetiségi erőviszonyok miatt — és természetesen egész sor más, ennél is fontosabb ok miatt — sem válhatott olyan in-tranzigens kisebbségi politika ösztön­zőjévé, -mint az Apponyi, An-drássy, Tisza István által képviselt egységes magyar politikai nemzet koncepciója. Ugyanakkor az előre látható bukás, amely a harmin­cas évek végére bizonyossá tette a csehszlovákiai nemzetiségi politika tehetetlen­ségét és csődjét, végsősoron a dualizmuskori magyar gyakorlatnál is sokkal radi­kálisabb -és (következetesebb csehszlovák -nemzeti-nemzetiségi megoldás (kiinduló­pontjává vált. A -két világháború közötti csehszlovákiai nemzetiségpolitikai gyakorlat — a nem­zetközi kisebbségvédelmi szerződések, -az első látásra akár példamutatóan -demokra­tikusnak is feltüntethető nyelvtörvények, valamint a masarykd polgári demokrácia által biztosított kisebbségi politikai mozgástér ellenére — lényegében -nem külön­bözött a dualista Monarchia nemzetiségi politikájának módszereitől. Preventív -in­tézkedéseket kombináltak kényszeredett engedményekkel, változó a-lapelveíkhez iga­zodva átértelmeztek és elhallgattak változatlan szövegű -törvényrendeleteket. Mind­ez persze a köztársaság létrejöttét -vagy annak csupán egységes és kizárólagos cseh­szlovák! jelegét elfogadni nem tudó és nem akaró németek, szlovákok, magyarok nagy tömegei és politikai -pártjai számára éppen úgy nem bizonyult kielégítő meg­oldásnak, (mint -az 1921-től 1939-ig legálisan működő, jelentős német és magyar tag­ságot tömörítő, internacionalista alapökon álló Csehszlovák Kommunista Párt szá­mára sem. És éppen a CSKP pozitív nemzetiségi politikájának az 1948. évi csehszlovákiai fordulatot követő fokozatos letisztulása, megújulása jelenti a csehszlovákiai nemze­tiségi kérdés hetedfélévtizedes történetében azt a tényezőt, amely a szocialista fej­lődés időszakában a német kisebbség kitelepítését, Kár-pá-tuk-rajna Szovjetunióhoz csatolását -követően, tehát lényegesen megváltozott körülmények közt, a fennmaradt nemzeti-nemzetiségi kérdések megoldásában figyelemre méltó eredmények elérését tette lehetővé. Karel Pomaizl épp ezért a CSKP nemzetiségpolitikai tradícióinak következetes vállalásában -látja a Csehszlovákiát támadó -nyugati propaganda elleni (küzdelemnek és a többségi nemzetek körében a kisebbségek kapcsán máig élő nacionalista el­266

Next

/
Thumbnails
Contents