Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 3. szám - Korompay János: A nemzetiségi egyenlőségről és egyenlőtlenségről - Beszélgetés Joó Rudolffal
szetes az anya-nemzet érdeklődése -a határon túlra került kisebbségei vagy szórványai sorsa iránt. Különösen így van ez, ha megalapozott oka van az aggodalomra. — Hadd mondjam el itt egy személyes élményemet a nem távoli múltból. A múlt nyáron tanulmányúton Jugoszláviában jártam, s akkor vetődtem Szlovéniába, -amikor a szomszédos Olaszországban a parlamenti választások előcsatározásai zajlottak. A meglehetősen felh-evült légkörben néhány Olasz fasiszta csoport alkalmasnak találta a helyzetet a nemzetiségi jogaiért határozottan fellépő trieszti szlovén közösség megfélemlítésére. Néhány -napig a nemzetiség vezetői és intézményei valóságos pogrom -légköriben éltek. Az események, a fizikai -terror, méltá-n felháborodást váltott ki Szlovéniában és szerte Jugoszláviában. Állást foglaltak a szlovén és j-ugoszláv állami és társadalmi szervek; a televízió, rádió, sajtó részletesen tudósított a történtekről, többek között arról, h-ogy az Olasz Kommunista Párt és más olasz demokratikus szervezetek szolidaritást vállaltak a szlovén közösséggel a szélsőséges -nacionalizmus -ellenében. Épérzésű emberek előtt egy pillanatig sem lehetett Olaszországban sem kétséges, hogy ki a nacionalista: -az -e, aki ver, vagy aki a vertért szót emel Szlovéniában és másutt. A kisebhségelleness-ég — szerencsiére -vagy sajnos — nem mindig Ilyen -látványos formában jelentkezik; azonban nemcsak az egyedi nemzeti, hanem az egyetemes emberi érdek is megkívánja, hogy bármely nép ellen irányuló, bármely formája ellen fellépjünk. A bármely népbe nyilvánvalóan beleértem a sajátomat ds; a világ más nemzeteivel való szolidaritásom akkor lehet természetes és őszinte, ha annak szerves része a magyarsággal való együttérzésem kinyilvánítása, ha valahol sérelem érd őket. Ez annyira magától értetődő igény, -hogy sokaknak talán fölöslegesnek tűnhet küllőn említése. Én nem érzem fölöslegesnek. Hogy a fasizmus és a kisebbségellenesség párt alkot, történelmi tapasztalatból tudjuk. A kisebbségellenesség azonban a fasiszta rendszerek felszámolásával szemlátomást nem szűnt meg létezni. A kisebbségellenesség tömeglél-ekta-ni kiváltó oka elsősorban az idegengyűlölet, amelynek eddig légszélsőségesebb, államilag intézményesített formáját a fasizmus hozta -létre. Az idegengyűlöletnek azonban számos más, „civilizáltabb” formája is v-an; ezek eszmei gyökerei mégis azonosak. A népirtás, a genocídium és az elnem- zeti-etlení-tés, az etnocidium -közös lényege a másik eltávolításának, felszámolásának vágya. Népeket nemcsak a gázkamrákban, de az iskolapadokban is meg lehet semmisíteni. Nemcsak kisebbségi -jogokat, általános emberi értékeket -is védünk, ha a xenofóbia két fő változata ellen egyszerre -lépünk fel. Eszerint egyetemes fogalom lenne a nemzetiségi- demokrácia? — A nemzetiségi demokráciának vannak egyetemes -elvei, nincsenek azonban egyetemes megoldási módjai, technikái. Szükségszerűen más módszerű megoldást -kíván a néhány ezer fős szórvány nemzetiség -egyenlőségi igénye, és más -a milliós tömb- telepü-lésű nemzetiségé; másképp kell biztosítani a -nyelvek és -kultúrák egyenrangúságát a fejlett -országokban, és máskép-p -a nemzettévá-lás szakaszában tartó harmadik világbeli országokban. Az Objektív feltételek alapján az indokolt különbözőségeket el kell tudnunk különíteni a nemzetiségpoli-tifcák tartalmi különbségeitől, amelyeket elsősorban a politikai trendszer jellemzői határoznak meg. A nemzetiségi demokrácia — a kisebbségek részesedése a politikai, társadalmi, gazdasági hatalomból — elsőrendű -tartalmi -kérdés. Amilyen mértékű az egyének, csoportok, rétegek esélyegyenlősége a társadalomban, amilyen lehetőség nyílik számukra általában saját érdekeik és értékeik -önálló kifejezésére és érvényesítésére, oly-an mértékű a kisebbségiek esélyegyenlősége és -autonómiája is az államon belül. A kisebbség joga és a többség joga között -tehát igen szoros összefüggés van. Ez a kapcsolat a szállóigévé vált marxi „nem lehet szabad az a nép...” gondolattól Lenin művein át Fábry Zoltán munkásságáig a szocialista eszmerendszerben gyakran megfogalmazódik. A társadalmi haladás magyar -polgári demokratikus szárnyának képviselői 202
