Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Dercsényi Dezső: Műemlékvédelmünk megújhodása
DERCSÉNYI DEZSŐ Műemlékvédelmünk megújhodása (in.) RÉSZLET DIJAIM TÖRTÉNETE CfMŰ EMLÉKEZÉSEMBŐL A legkevesebb személyes feljegyezni valóm a szombathelyi ásatással kapcsolatban van. Itt a papneveldét akarták újabb szárnnyal megtoldani és így akadták a római leletekre. A terveket megváltoztatták, hogy a Szt. Quirinus bazilikájának tartott s aquilleai mesterék mozaikjaival díszített épület (valójában helytartói palota lehetett) feltárható, bemutatható legyen. A feltárást Járdányi Paulovics István debreceni régész professzor vezette. Itt is megvolt az a lelkes, tudós pap, Gafin Gyula személyében, aki nélkül aligha mentek volna simán az ásatások, hiszen a püspöki palota ikertjét kellett e célra feldúlni. Gefin Majláth püspök munkatársa, nagy tisztelője volt, alighanem az oltotta belé a tudomány tiszteletét, a művészetek szeretetét. Gefinről még szeretnék megemlékezni a műemléki könyvkiadás kapcsán, de ez a távolabbi fejezetekre tartozik, itt — kissé előre szaladva — az ötvenes évek elején megtörtént epizódot, mint jellemzőt említeném fel. Bár Grősz püspök igen gyorsan és hatásosan intézkedett, hogy a szeminárium tervezését függesszék fel, s csak akkor folytassák, ha már a terepet feltárták, példáját a papság körében nem mindenki követte. Mindenekelőtt a káptalan feje, a nagyprépost nem engedte meg, hogy kertjében ássanak s így Paulovdcsnak (Gefin legnagyobb bánatára), bár a falak tovább vezettek, kutatnia a szomszédos telken nem .lehetett. A püspökkenti oldalon Paulovics úgy vélte, egy cella trichora alaprajza bontakozott ki, de folytatása a .nagypréposti kertbe esett. Gefin Gyula igazán szerény ember volt, de a háború után azért vállalta a nagypréposti stallumot, hogy az ötvenes évek elején a Magyar Régészeti és Művészet- történeti Társulat szombathelyi vándorgyűlésén bejelenthesse: az ő szolgálati lakása már a ház és készségesen hozzájárul kertjében a feltárás folytatásához. Ásatásra akkor nem ikerül sor, későhb pedig kitűnt, hogy a palotához tartozó épület nem volt cella trichora. A szombathelyi romként rendkívüli történelmi élményt nyújtott, elsősorban a Borostyánkő út ott látható feltárt szakasza. Ma is monumentális hatású és többet mond a római birodalom civilizációjáról, mint nemegy tanulmány. Az utat nem kellett konzerválná, ma ás eredeti állapotban látható. A feltárt falak beton borítást kaptak, de ez a védelem, mint az elmúlt évtizedben .láttuk, nem bizonyult hatásosnak. Nem a vastag betonréteg, annak védelme alatt álló falak fagytak ki. Legnagyobb problémát a rendkívül kvalitásos mozaik padló megóvása okozta. Sajnos, a bazilika, vagy palota dísztermének mozaik díszéből csak a keretező sávok maradtak meg, de ezek is a legjobb itáliai padlómozaik készítőikre utaltak. Eleinte szabadon álltak, de hamarosan kiderült, így nem bírják a magyarországi klímát. Nem tudóim, de valószínűnek tartom, hogy a név is számított, imént a ma még álló, de rendkívül rozoga védőiéipületek költségét Quirin Leo, a Pénzintézeti Központ elnöke szerezte meg. A negyedik nagy feltárással, a visegrádi Mátyás palotáival a MOB-nak viszonylag kevés dolga volt. A palota előkerülésének története, s ebben Scbulek Jánosnak 1293
