Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Ratkó József: Segítsd a királyt! (dráma)
végi grab oltok — róla ezt miiért nem? Találatok az íráist pap teszi királyi szóra, püspök ... FŐPAP Nálatok halottak írnak!... ÖREG S a (holtaik lelke neon hazud! Hadakkal vettük vissza az elorzott arany- s ezüstöt, koronát, kehelyt; ivókupát, ,csöngőt; s miig meg nem ölték, Csömör ment velük föltektatenä, melyik miénk — cifrázatuk szerint. FŐPAP Hazug álom! ÖREG A tárgyak sem hazudnak! S hidd meg, hogy el nem hoztak egyet is, amelyen inam volt magyar kéz nyoma! FŐPAP Ne kényszerülted rám ördög-súgta álmodat! Ti álmotokban mindig nagyra láttok, s megóbredve pogányul orra estek! ÖREG Magad dolgával törődj, püspök úr, orrunk s pofáink ha bánja — te ne bánd! FŐPAP Nem végeztünk még semmit is, öreg. ÖREG Mi volt volna itt végezni való? FŐPAP Király ügye. A kisebbik királyé. ÖREG Királynak Isten és szükség parancsol, s nem mi, püspök. Miért verjülk magunkat? Három nagyúr segíti jó tanáccsal. FŐPAP Szólottám már velük. Vászolyt akarják! ÖREG Akikor bizony Vászoly úriból úr leszen! FŐPAP Latodból első ember nem lehet! ÖREG Lator? Mert egy leánykát meggyakott? FŐPAP Egy bűnt ha mívelsz, más bűn jő belőle! ÖREG Amit te mondasz, szónak nem utolsó, de igazságnak hátul kullog. Vászoly úr azt a leánykát ifjan élte el. Pezsgett a vérük s hűtöttók ... Azóta Vászoly férfi lett s nem ficánkolódik, csak asszonyával... FŐPAP Ördög oívódott benne, kéthiitű volt, mint Géza úr és niémfbere, Sarolt is! ÖREG Hagyd el a szádról Gézáit és Saroltot, halottról rosszat mondani ne merj! Űj hitre térvén megtartók a régit is; szentüind kedvük nemigen vala! Ez bántja orrod! Sarolt, a vércse-asszony, úgy vitt a próbán, férfi sem különbül, fel-fellköppentve néhány kupa bort nem egy vitézt hanyattá fektete! FŐPAP Eleven ördög szállta meg — azért! ÖREG A vér, a jó vér, püspök! Géza úrhoz holtáig és azon túl hű maradt. Szép volt pedig! A napra bámulhattál s reá nem! Koppány megveszett miatta, s fölnégyelődött... FŐPAP Mert pogány vala! ÖREG Talán igen s talán nem! Jussa volt rá! — Ily asszonyállat volt válna való István mellé is, jó oomíbú, fürge vérű erős csípejű — nem se hús, se hal, kii egy fiat vet sok magzat közül, egyszál egyet — s a többi élhetetlen! FŐPAP A többit Isten szólította el! ÖREG S egyszál egyflia megmaradt neked s a vadkannak! Ki jó jövőt akar, sok ép fia legyen! FŐPAP Hordd el magad, kotródj innét, vagy hívom a királyt! ÖREG Hívjad! Eredj bé — nem királyt találsz, embert, akit megmart a fájdalom. S koppansz, ha nem bánt mocskoló szavadra! FŐPAP Te mocskolod Gizellát! ÖREG Tán hazudtam? FŐPAP Satnyán terem a rassz mag jó fövenyben! 1230
