Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - Dercsényi Dezső: Műemlékvédelmünk megújhodása (emlékirat III.)
Alapvetően más volt e »korszak második nagy munkája, a székesfehérvári 'bazilika feltárása és maradványainak romkertben való bemutatása. E munkában lényegesen nagyohb mértékben vettem részt, mint Esztergámban, hiszen ott a kőtárt Várnai Dezső rendezte, részletes katalógust is készített hozzá (kéziratban megvan). Részvételem csak annyi volt: elfogadták azt a javaslatomat, ez is regionális kőtár legyen, amelyben a várból és a városiból származó faragványok mellett .pl. az Esztergomban lévő döroösi kövek is helyet kaptak, sőt a Nógrád megyei szentéi r. k. templomból előkerült román kori diadalív és Werbőczi címeres gótikus zárókő is. Ez utóbbi templomot 1934-ben átépítették, szentélyére tornyot emeltek s ekkor kerültek elő ezek az erősen népies ízű faragványok, amelyeket eredeti elhelyezését követve itt építettünk be. Amikor a harmincas évek elején elsőízben jártam Székesfehérvárott, hogy a múzeumban őrzött köveket tanulmányozzam, megdöbbentett, milyen kevés emléke maradt az Árpádok egyik székvárosának. A centrumban emelkedő téglafal, amely a püspökkertet övezte, szomorú képet nyújtott a koronázó bazilika, királyaink temetkezési helyéről. A város legrégebbi épülete, az ún. Szt. Anna kápolna remek helyen, de szerény késő gótikus emlék volt. Megértettem Hóman Bálintot, mint a város képviselőjét, hagy szívesen fogadta Gerevloh Tibor javaslatát, a közelgő Szent István évre (halála 900 éves évfordulójára) tárják fel a bazilikát és romjait konzerválják. A feltárás lényegében ugyanúgy folyt, mint Esztergomban, azzal a különbséggel, hogy míg ott korábban senki sem nyúlt a területhez, itt véletlen kutatástól (az 1838-as kútfúrás) kezdve Érdy János 1848-as feltárásán kívül Henszlmann három ízben is ásatott. A feltárásnak sokkal szerényebb volt az eredménye, mint várható volt. Igaz, alig terjedt túl Henszlmann megásta területen, sőt északon még el sem érte annak határát: a püspök, (kertjének csak kisebb részét engedte át (jó pénzért) az államnak. Meglepő volt azonban, hogy Henszlmann egyesített ásatási térképéhez képest kevesebb falat találunk, mint amit ő jelzett. Nyilván utólag kibányásztak a köveket. Nem volt mást tenni, mint a leleteket konzerválva romkertszerűen bemutatni azokat, valamint a kőanyag elhelyezésére kőtárt építeni. Az utóbbi Lux Géza tervei szerint meg is épült, igen szerencsés városképi étiemmé vált, délies hangulatú árkádjaival, fő hangsúlyát a Szent István szarkofág elhelyezésére épült kiemelkedő mauzóleum képezte. Az egész együttest íves átjáró nyílása szerencsésen kötötte ősszé, választotta le a mögöttes területtől. A »mauzóleumba Aba Novak Vilmos faliképeket festett két ízben is. Elsőnek az északi, majd a többi falon is. Madarassy Walter domborművel, Sztehlo »Lili üvegablaka és Lux Géza kovácsolt vasrácsa díszítették a vöröstégla építményt. Az új tehát lényegesen több volt, mint a régi, »mégsem zavarta a zöld gyepsző»nyeg»g»el körített alapfalakat. A székesfehérvári bazilika (ezt a rangot a Szent István év alkalmával adta meg a pápa) feltárásainak történetét, leleteit, a bazilika ópítóstörténetét a kőtár katalógusával együtt megírtam 1942-ben. Nincs értelme, hogy »ismételjem önmagamat, csak néhány »meg nem írt, mert oda nem illő és 'később történt esetet mesélek el. A feltárást nagy érdeklődés kísérte, a nagyiközönség ugyanis az Árpádok, az Anjouk és Mátyás sírjának megtalálását várta a »munkától. Ez okozhatta, hogy az egyik székesfehérvári polgár levelet írt a MGB-hoz, felajánlva segítségét a királysírok felkutatására. Közölte, rossz helyen keresgélünk, mert a sírok helyét csak ő ismeri és részletes árjegyzéket is közölt: 1—1 király megtalálásakor 5000, Nagy Lajos és Mátyás esetében 25 000 pengő jutalom »illeti »meg. Feltűnő volt azonban a levél utolsó kikötése: A pénzügyminiszter kérjen tőle bocsánatot. Felikerestük a derék po»l»gárt, és a Nemzeti iBank fehérvári fiókjának udvarát jelölte meg, ahol építkezéskor már falakat találták, mi ko»rábfoan is ástunk ott, de eredménytelenül. Tovább motoszkált a fejemben a miniszteri ibocsánatkénés ügye. Kiderült, hogy adótartozás behajtása céljából végrehajtó járt náluk. Felesége nem akarta a lakásba beengedni s hogy elkergesse, egy teli bilit öntött a fejére. A vég-re1196
