Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - Baránszky László: a szög fejéntalálása, öt new yorki alba, antialba, ronsard variációk, new york ezerkilencszáznyolcvanhárom november kilenc (versek)
II. PAVANE majd ha meghalsz és én is meghalok és a gyerek ki utánunk marad bevégzi majd a jó rítusokat s mögöttünk csak az üres széksorok majd ha meghalsz és én is meghalok és felejtik sejtjeink telek nyarak s mi nyomunkban véletlen felfakad rég a kozmikus szélbe fúvatott majd ha de élünk ez egy igaz jelemben hogy anyád — anyánk meghalt én felejtem ha ismerősen int egy kézmozdulatod gyere sétálni így egyhelyben állva semmi kedvem sincs készülni a halálra utazom benned míg múlnak a csillagok III. áruló évszak önti hidegét az utcán térdig érő a latyak e kékmetszésű szélben láttalak a vonat előtt masszív szürkeség sárosra nyálaz most falut falat kaparnánk alóla hogy tiszta kék világol hirtelen a magas ég s számból veszed ki magát a szavat tavaszunk ilyen volt ugye látod lázából beteg ígyen kilábolt melledre tapad és csuromvíz az inged erek hálója fénylik bőröd a fátyol szemed mögötti fény szememben világol rólam e látomást ha lehet lesegítsed 1140
