Életünk, 1984 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - Fitz Péter: Gulyás Kati és Lovas Ilona kiállítása Kőszegen

Lovas Ilona munkássága kevéssé közismert. Ennek elsősorban az az oka, hogy jóval ritkábban szerepel kiállításokon. Tevékenysége nehezen illeszthető bele a megszokott szempontok, kategóriák, műfajok szerint szerveződő kiállítások keretei közé. Munkái ugyanis nehezen kategorizálhatók műfajok szerint, sokkal szélesebb, általánosabb emberi, művészeti problémák foglalkoztatják. És ezek a humánus gesztusok elsősorban gondolataik és nem kifejezési formájuk miatt fontosak. Ez a tünet ismert a képzőművészetben is: számos olyan kortárs művészeti jelenség létezik, mely a hagyományos eszköztárral nem megközelíthető, művészet mivolta pedig nem vonható kétségbe. Így hát nem váratlan, hogy egy ehhez hasonló jelenségcsoport a textilben is kimutatható. Ez persze ellentmondásnak tűnik, de például a textil eredet Lovas munkásságában kimutatható, nyomon követhető. Ügy érzem, elsősorban nem egy textil-nem textil ellentmondás feloldásáról van szó, hanem egy művész folyamat fejlődéséről.

A hagyományos textilművészeti kiindulópont Lovasnál a 70-es évek közepén rögzíthető. Az 1977-es velemi Textilművészeti Alkotóműhelyben készített munkái már a változás jegyeit viselték magukon: ’’Lovas Ilona munkái csak karakterüket, illetve a megformálás technikáját tekintve textilek. Alapanyagai — ablakkeret, dánul, üvegszál, fémlánc — már kevésbé. De a mű, egy-egy kisablak beszőve „angyal1091