Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 10. szám - SZENNTKUTHY MIKLÓS 75 ÉVES - Szentkuthy Miklós: Villanovai Tamás (1487-1555) (A Szent Orpheus breviáriuma IV., Véres Szamár című kötetének bevezető szentéletrajza)
költészet stílusában megírt theo-trágár katalógusa, második rész: Ibn Sina azonnal operálja vissza híres kecske-heréivel az ő szerelmes férfiasságát. Az operáció gyerekjáték volt, amellett színjáték is, mert a zenés műtétet Ibn Sina-sereg medikus tanítványa nézte végig, utána a fráter és az odaliszk (miután a hölgy illő precizitással kontrolálta a műtét páratlan sikerét) elhatározták a szokásos és szinte kötelező „Szöktetést a Szerályból”. A szöktetést első helyen maga a becsapott sejk segítette. A fráter ugyanis az odaliszikot fekete zsákba dugta, a sejknek meg azt hazudta, hogy a zsákban egy arab hittudós van elrejtve; ez a mohamedán főpap, a tetőterraszokon folytatott hitviták hatására a legorthodoxabb keresztény lett, szökni! szökni akar, legtitkosabb titokban a mohamedán zsinatból és Allah-szanhedrinből valamely keresztény kolostorba. Fráter Nicolas alázatosan, zokogva kért bocsánatot legédesebb barátjától, a sejktől, hogy immár elhagyja, igen, végleg elhagyja barátját, háremét, hittudósait és filozófusait, többé már nem gitározik (kacagva kacagott, öklömnyi kecsketökökkel combjai között) „töketlen trubadúrként” az odaliszkoknak. A háremajtó kulcsát is visszaadta a sejknek, aki szinte megbénult a búcsú fájdalmától, mikor Nicolas a „fekete zsákot” az öszvérre tette. Mindketten sírtak és (mire a sejk az olajozottan nehéz, szattyán-papucs szemhéjjait felemelte: a fráternek és zsákjának híre se, hamva se volt. Albacete vagy Chinchilla közelében, egy lombos domb tetején Fráter Nicolas kibontotta az odaliszkot fekete zsákjából; — az öszvér durrogott, mint a dobpergés: legendás hűséggel „high fidelity”, ez az induló volt nászajándéka — és mindketten mámorosán élvezték, nemi területen, az „összehasonlító vallástörténet” örömeit. Az odaliszk ezekután elaludt. Fráter Nicolas Finisterre nem. Fülelt. A lombos domb tetejéről, völgyek két-kebel közti kék völgyvonulatából zajt hallott. Nemsokára megpillantotta fehér lovon, arany kígyóbőr kosztümben, bomlatag pünkösdi rózsa turbánban, részegen táncoló fáklyák, lámpák, lampionok kíséretében a sejket. Tyúk-ész sem kellett ahhoz, hogy fráter Nicolas rájöjjön: a sejk felfedezte odaliszkja szökését. Azt persze már nem tudta Nicolas, hogy mikor a „keresztény hitre tért mohamedán hittudóst” az öszvérre „építette”, a zsákból, az odaliszk nyakából a földre hullott az a nyaklánc, amelyet a sejk ajándékozott az odaliszknek, legszerelmesebb ezeregyéjszakájuk szikrázó emlékeképpen. Ebből a sejk mindent megtudott és leg- gyilkosahb céllal és szándékkal a fráter nyomába eredt; — és mivel az sokfelé szökhetett, sok irányba küldött vérszomjra ingerelt üldözőket. Mikor a fráter a lombos domb tetejéről, nehéz spanyol árnyak álmos falai között a két-kebel közti völgyben megpillantotta az életére törő sejket és seregét, — felpattant az öszvérre, a meztelenül alvó odaliszikot otthagyta, mint eb a szarát, és nyargalt, menekült, bújt, futott, a Gyávaság Apoteózisa volt! Így érkezett Almansa kolostorába, fél-szent, fél-mártír, fél-zarándok, fél-vezeklő dísz-fintorokkal és a kolostor abate superiorja a legnagyobb szeretettel fogadta. Frater Nicolas valóban kissé képmutató, színészkedő szakrál-grimaszokkal óhajtotta behízelegni magát az almansai kolostor főapátjánál. Ugyanakkor a legőszintébben, lelke legmélyéből bánta bűnét és épp ezért másnap reggel a főapját gyóntatószéke mellé térdepelt, hogy mindent meggyónjon. (Gyónó szavainak kísérete: a hajnal ezüstös szürkesége mintha a Rorate Coeli hangjainak szín-viszhangja lett volna a kolostor-templom ablakában). De?? Mikor az abate superior a föloldozást, keresztáldó kezekkel Nioolasnak feladta, irtózatos üvöltés, csatakiáltás, sakál-, farkas-, és hiéna-ordítás hallatszott a kolostor udvara felől. Kérdé Nicolas az apátot: „Mi ez?” Válaszolá az apát: az ő szerzetesei most indulnak megrohanni, elpusztítani, felégetni Almansa városának zsidó negyedét, a ghettót, visszaszerezni a tenger kincset, melyet a zsidók Almansa püspökétől, királyi katholikus helytartójától, öt apácakolostortól, az ő szent monasztériumától, őszentsége pápai nunciusának „Kálvária” luxus-parkjából loptak, raboltak, uzsorál- tak. Azonkívül: Almansa ghettójában (juderia-aljama) rengeteg zsidó kódex van, melyek egytől-egyig sorról-sorra Knisztus-gyalázással foglalkoznak! Az apátúr jám890
