Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 9. szám - Bertalan Lajos: Vers és próza Burgenlandból (Günter Unger: Schreibfüchte, Helmut Stefan Milletich: Dorfmeister)

dolgok igézete” hangol melankolikus pátosszal vagy szózuhatagos örvényléssel, gya korta pedig néhány szűkszavú, már-már prózai, axiómaszerű megjegyzéssel. Kétség és irónia, elmélyedésre való hajlandóság húzódik sorai mögött, még ott is, ahol látszólag önfeledten szól a szerelem, a társkeresés pillanatairól.

Az irodalomszervező és szerkesztő Unger verseiben is valahol a szélsőségektől egyenlő távolságra, az önállóság (ez néha a különállás látszatát kelti) megküzdött útján indult a „köznapi parlandó” hangütésével.

A másik „negyvenes” burgenlandi szerző prózakötetével, Dorfmeister című regényével keltett feltűnést. Helmut Stefan Milletich a Fertő menti Védenyben (Winden am See) született 1943-ban, s már kora ifjúságában a zene és az irodalom vonzotta leginkább. Egyetemi évei után a kismartoni állami gimnáziumban és a tanárképzőn kezdett tanítani, közben sorozatban jelentek meg verseskötetei (az első 1972- ben A megkövetés jegyzőkönyve címmel), hangjátékai (Utazás a halálba), majd eddigi kísérletezései betetőzéseképpen az önéletrajzi ihletésű Dorfmeister a „Rötzer’s extra” sorozatban. Csak néhány név és cím ebből a sőkatígérő vállalkozásból: Peter Baresch Die Auster (Az osztriga), Lev Detela Legenden um den Vater (Legendák az apa körül), Klaus Sandler Anatonie einer Flucht (Egy menekülés anatómiája), Heinz W. Vegh Allzeit bereit (Minden időben készenlét). Mint a kiadó kísérőszövege tudatja, elsősorban a társadalmi változásokra érzékeny és társadalomformáló igényű szerzők művelnék nyitotta ezt a sort kísérletezési, vitaindító szándékkal.

Milletich Dorfmeistere tanítótörténet, a cím nem más, mint a főhős neve, mellesleg egyidős a szerzővel, s a helyleírás alapján saját falujának ismerős családjai, köznapi vagy éppen furcsa figurái népesítik be a tágas tereket átölelő regény lapjait. A nagyanya halálával kezdődik s temetésével fejeződik be a „történet”, de ami közben lezajlik, az átfogja ennek a Fertő menti településnek s az ott élő falusiak életének sok évtizedét, a háborús viszontagságoktól a modern élet minden felzaklató, mélyben zajló örvény léséig.

Az természetes, hogy ebben a változásban a falu középpontjában álló Walter Dorfmeister életének minden mozzanata — kísérletei a közösségi kapcsolatokra és erőfeszítései a családi-rokoni wiszálydk elsimítására — nemcsak egyéniek, hanem egyúttal jelképesek is. Ugyanakikor szinte leltárszerű látlelet, szociografikus pontosságú helyzetrögzítés kíséri a cselekmény szálait, kínos aprólékossággal részletezi a cséplőgépvásárló kis paraszti közösség vállalkozásának eseményeit és közli minden fontosabb adatát, s helyenként már-már összegezéshez hasonló felsorolást kapunk, miközben az idősíkok egymásra játszása, a régmúlt események megjelenítése, át- tűnése a mába, a mai szereplők egyéniségébe szinte költői lebegést ad a szövegnek.

Kétségtelen, hogy Milletich prózája ebben a műben a lehetőségeket minden irányban kimeríti vagy kimeríteni látszik, s kísérletnek, részeredménynek is roppant izgalmas. A mai osztrák irodalomnak ahhoz az ágához kapcsolódik ezzel, amely elsősorban az alsó-ausztriai Das Pult című folyóirat szerzői gárdája körül alakult ki, s talán a társadalomfeltáró, társadalmi kérdéseket kritikus szemlélettel kutató cél a legjellemzőbb rájuk. Nem véletlen, hogy Klaus Sandler például a Rötzer’s extra sorozatban, Milletioh-hel együtt jelent meg.

858