Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 9. szám - Szelestey László: Pályám emlékezete. Beszélgetés a 75 éves Bartha László festőművésszel

nyugtatta őket, mondván, ha festő nem is lesz belőlem, kapok egy tanári diplomát. Ez akkor biztonságos megélhetésnek tűnt. A festészetből abban az időben nem lehetett megélni. Csak a Műcsarnok körébe tartozó festők tudtak képeket eladni.

— Mit adott a főiskola útravalóul?

— Én már egy megreformált főiskolára kerültem. Azelőtt — müncheni mintára, ahol Hollósy tanár volt — teljesen akadémikus módon folyt a tanítás. Székely Bertalan szelleme lebegett a főiskola felett. De olyan nagy mester, mint Székely, nem volt. Olyan, ma már alig ismert festő tanított például, mint Karlovszky Bertalan. Az ő osztálya portréfestéssel foglalkozott. De hogy milyen módon, arra jó példa, hogy a tanítványainak nem lehetett használni a fehér színt, csak valamiféle nápolyi sárgát. Karlovszky szerint ugyanis fehér a természetben nem létezett. A Bosznay-osztály tájképfestéssel foglalkozott, szintén nagyon avult, akadémikus szabályok szerint. A húszas évek elején azonban egyszerre csak berobbantak a nagybányaiak. A szent öregek nyugdíjazása után, 1922—23-ban Lyka Károly, Réti István nagyszerű, új, szabad szellemet hoztak. Kicserélődött a tanári kar. Vaszaryt, Rudnayt, Csókot hívták meg tanítani és Varga Nándor Lajost, aki kiváló grafikus generációt bocsájtott útra. Nem hiszem, hogy a technikai tudást illetően valaki valaha is fölért volna vele.

— De Benkhard Ágost nem éppen a nagy mesterek közül való volt. Ma már őt is „leírtuk”.

— Viszont kitűnő tanárként tevékenykedett. Volt néhány kedvenc tanítványa, Szabó Vladimir, Szalay Lajos, Szentiványi Lajos és jómagam. Minket nagyon szeretett és különös figyelemmel korrigálta a munkáinkat. (Bár tény, akit semmire sem tartott, annak is a legnagyobb lelkiismeretességgel javította a rajzait.) Kiváló érzékkel ismerte fel tanítványaiban a kvalitást.

— Tehát afféle magyar Moreau volt?

— Igen, Gustave Moreau sem a legnagyobbak egyike, de ő bocsájtotta szárnyra Rouault, Matisse-t. De később ezt tette a franciáknál André Lhote, az École de Paris fő ideológusa is. Ő sem tartozott a legszínvonalasabb festők közé (bár most, úgy

Ő49