Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Köz-életünk
KÖZ-ÉLETÜNK * KÖZ-ÉLETÜNK * KÖZ-ÉLETÜNK Tisztelt Söptei István, az Életünk 83/5. számában Sugár Andorról írott megemlékezése korrekcióra szorul. S. A. 1944 áprilisában nem a Gestapo svábhegyi def. osztályára került (mellékesen : vagy Gestapo vagy def.; az egyik német, az utóbbi magyar „cég”), hanem Csillaghegyre, pontosabban: a def. csillaghegy részlegébe, hazaárulással vádolt politikai foglyok közé. Ott ismerkedtem meg vele; mögöttem ült, beszélhettem is vele néhány szót. Ugyancsak ott tartották fogva és ugyancsak ott vallatták feleségének idős édesanyját. Mauthner nénit túszként vitték Csillaghegyre, arra számítva, hogy vagy „kiveszik” belőle az illegalitásban lévő Orbán László tartózkodási helyét, vagy ezzel a brutális módszerrel kényszerítik Orbánt (és másokat) az önkéntes jelentkezésre. Mellékesen: a „talpalás” nem lehetett tolonc- házi emlék, ott már nem vallattak senkit, engem sem, s hasonlóképpen nem vertek szisztematikusan és gumibottal az internálótáborokban. S. A. célzása egyértelműen Csillaghegyre vonatkozik és egyezik személyes tapasztalatommal. Budapest, 1983. jún. 21. Tisztelettel: Katona Éva az Élet- és Irodalom riport-szerkesztő j e Megköszönöm Katona Éva pontosító, kiegészítő megjegyzéseit az Életünk 1983/5. számában megjelent Sugár Andorról írt megemlékezésemre. A művész letartóztatásának körülményeit özv. Dési Huber Istvánné visszaemlékezése alapján próbáltam felvázolni. A visszaemlékezés szerint Sugár Andort letartóztatása után a Svábhegyre szállították, ahol a cikkben említett kínzásokat, a „talpalást” is elszenvedte. Mivel az említett visszaemlékezésen túl más adat nem állt rendelkezésemre, így, bár jól tudom, — hogy egy forrás nem forrás —, minden megjegyzés nélkül elfogadtam ezen megállapítást, annál is inkább, mivel Magyarország német megszállása után, a Hain Péter által újjászervezett politikai rendőrség, más néven Állambiztonsági Rendészet, amelynek egyik osztálya volt a „def.”, a Svábhegyre települt. Tehát igaza van Katona Évának, hogy a Gestapo és a def., nem ugyanaz, bár meg kell jegyeznem, hogy az adott időszakban a két szervezet tevékenysége szorosan összefonódott. Erre vonatkozóan talán érdemes idézni Baky László volt belügyi államtitkár Népbíróságon tett tanúvallomását (közli: Hollós Ervin: Rendőrség, Csendőrség, VKF 2. című munkájában) „A Svábhegyen a német és a magyar politikai rendőrség közös épületben voltak elhelyezve, és egymással szorosan együtt működtek. A Gestapó és a magyar politikai rendőrség annyira szorosan együtt dolgozott, hogy sokszor magam sem tudtam, hogy melyik eszközölte a letartóztatásokat.” Természetesen mindez nem mentesít a magyar és a német szervezet teljes azonosításának vádjától. Sajnos, özv. Dési Huber Istvánné visszaemlékezése nem tartalmaz adatokat arra vonatkozólag, hogy Sugár Andort a Gestapó, a magyar politikai rendőrség, avagy a csendőrnyomozó hatóság tartóztatta le. A szakirodalomban vannak adatok arra vonatkozólag, hogy letartóztatott kommunistákat először a Svábhegyre szállították s ott kezdték meg kihallgatásukat. Természetesen mindezzel nem tudom és nem akarom cáfolni Katona Éva azon kiegészítését, hogy ö a def. csillaghegyi részlegében raboskodott együtt Sugár Andorral. Ügy gondolom, hogy minden újabb adat csak hozzájárulhat a tragikus sorsú művész életútjának tisztázásához. A toloncházi kínzásokra, vallatásokra vonatkozó cáfolatot általánosságban elfogadom, bár sajnos, a Magyar Királyi Rendőrség Sárvári Kisegítő Tolonchá- zának gyakorlatából rendelkezünk ellenkező előjelű példákkal. Megköszönve értékes kiegészítő megjegyzéseit Tisztelettel köszönti: Söptei István 767
