Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - Száraz György: A tábornok XXIX. (életrajzi esszé)

mára ez mindenekelőtt azt jelenti, (hogy várni kell. Akkor lesz lehetőségünk a beavatkozásra, amikor Franciaország nem lesz képes az országoknak hitelt nyújtani, és akkor Németországhoz íkell ford ülniük termésfeleslegeik elhelye­zése céljából.” Románia a (pénzügyi válság kirobbanása előtt kapott nagyabb (külföldi hi­teleket, devizatartalékai még kitartanak 1932 tavaszáig; de Jugoszláviáiban már ekkor, 1931 októberében felborul a pénzügyi egyensúly: a rövid lejáratú hite­leket visszavonták, az export értéke felére csökkent, s a németek — miután a vámunió-tenv feladása ellenéiben megkapták az egyéves haladékot — meg­szüntetik a jóvátétel fizetését. (Mindez — együtt a német—'osztrák gazdasági Anschluss meghiúsulásával — látszatra akár erősíthetné is Benes „új irány­vonalát”: nincsenek töbibé „győztes” és „legyőzött” (államok, az öt dunai or­szágnak kell vámuniót teremteni, az egyenlőség elve alapján, a nagyhatalmak kizárásával. A tervet Urába támogatják a franciák, az már éppúgy elkésett, mint előbb Briand Páneurópája: német—(olasz—ibrit összjáték buktatja meg — a majdani győztes egyértelműen Németország. Október elején Becsben letartóztatják iMatuska Szilvesztert, a „magányos merénylőt”. Budapesten elég nagy a zavar — a külföldi sájtó nem nagyon hí­zelgő, a statárium ‘és gyűléstilalom elég egyértelműen kommentálható —, a „gu­ruló rubelről”, „Moszkva kezéről” már nem esik szó. Hogy valami mégis meg­maradjon a „vörös veszélyből”, iMatuska először valamiféle „vallásos kommu­nizmus” megszállottja, később már egyszerűen csak elmebeteg, aki „Leó, a rossz szellem” sugallatára cselekedett; nemcsak a todbágyi merényletet vállal­ja egyébként, de a jüteborgit és anspadhit is. A (berlini rendőrség viszont csak most dönti el, hogy melyik irányba in­duljon. A náci változatot elejtve, október 26-án — Matuska bécsi vallomása után — közli, hogy leleplezték a kommunistáik „robbantó különítményét”, s a letartóztatottaknál megtalálták Jüteborg és Biatorbágy környékének részletes térképét... Pesten az emberek soibaállnak a premiermozifc pénztára előtt, Gsortast akarják látni a második magyar hangosfilm lakáj szerepében; jó vicc­nek számít csuklani egyet és azt mondani: Hippodrom!... De a rendőrség itt se pihen: letartóztatnak pár tucat embert, köztük a különítményes Vamnay Lászlót, nyugalmazott katonatiszteket; úgy hírlik, pucosra készültek, soroza­tos merényletékre Bethlen, Károlyi Gyula, Keresztes-íFisdher belügyminiszter és iGömbös ellen. A tárgyaláson majd kiderül, Gömböst nem megölni akarták, hanem diktátorrá tenni, az orgoványi gyilkos, Francia Kiss (Mihály embereire is számítottak, de fölösleges a statárium alkalmazása, az egész ügy „néhány ha­zafi iborközi ábrándozása” ... Közben elkezdődött a Ludovika 1931—32-es tanéve, Oesterreicher György számára az utolsó. A tanévnyitás változásokat hoz. Ekkor válik ketté az akadémia: a Ludo­vika II. átköltözik a Hűvösvölgybe, a régi hadapródiskola épületeibe, itt fo­lyik ezután a tisztképzés a műszaki (fegyvernem számára. Október végén pedig búcsúzik Szinay tábornok — a csendőrség felügyelője lesz —, a Ludovika I. főcsoport parancsnoka ezután: vitéz Jány Gusztáv ezredes: markáns, szúrós szemű, merev tartású .öreg” katona, az 1905-ös ludovikás avatási névsorban még Hautzinger (Gusztávként szerepel, sváb parasztivadók, aki honvéd tisztként végzi el a bécsi Hadiakadémiát, mint (Stromfeld Aurél, akinek 1919-ben „ve­zérkari szakközege” volt a gödöllői főhadiszálláson. Vele ismét új szellem költözik az akadémiára. (folytatjuk) 719

Next

/
Thumbnails
Contents