Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Török Sándor: Hunyadi Mátyás és birodalma

7. Történetírásunk két századon át elég okot talált arra, hogy ne fogadja el ténynek a Hunyadiak Zsigmondtól származását. A 19. század erkölcsi és jogi felfogása miatt nem tudott hinni „azon bitang hírnek, hogy Hunyadi János Magyarországi (így) kormányzó és Erdélyi (így) vajda vad ölelésből eredt.” Ponori-Thewrewk József megfogalmazását idéztem, de hasonlóan vélekedett gróf Teleki József történész és Karácsonyi János történész-kanonok is.20 A kor a törvénytelen gyermeket büntette azzal, hogy apjának se címét, se nevét, se vagyonát nem örökölhette. Ennek folyományaképpen a társadalom kiközösítette és őt, a bűnhődőt érezte bűnösnek is. Hunyadi János nem bűnhődött, tehát nem is lehetett törvénytelen születésű.

Az urakat Garay János Kont című verse is befolyásolhatta, mely a László nápolyi király által hazánkban szított, Horváti és Lackfi által vezetett, Zsigmond-elle- nes fölkelés vezérévé tévesen Hédervári Kontot teszi meg, és a főúri ligát ért bal- szerencsét nemzeti tragédiának, a már koronás Zsigmond király fölülkerekedését idegen győzelemnek könyveli el.21

A 19. században alakult ki az a szemlélet, mely uralkodóházaink közül az Árpádokat, Anjoukat és Hunyadiakat magyarnak, Zsigmondot, a Jagellókat és Habsburgokat idegennek tekintette. Az idegenekkel szemben állt általában egy nemzeti párt, s ennek vezetőit tekintjük történelmünk hőseinek egészen Kossuth Lajosig. Az első nemzeti pártnak nyilvánított csoportosulás pedig éppen a Hunyadi liga volt. Nem érezték, hogy almát adnak össze körtével, hogy a Bach-korszakban kialakult felfogás és Zsigmond kora között jó négy évszázad tátong. Szerintünk Zsigmond kegy encei és Hunyadi János hívei között olyan viszony állhatott fönn, mint amilyen a Bach-huszárok és a 48-as párt darutollas magyarjai között fagyasztotta meg a levegőt. Épp annyira kizártnak érezték Zsigmond apaságát Hunyadival kapcsolat660