Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - György Péter: Rottenbiller utca 1. (kiállítási megnyitó)

kiállítás óta lezajlott események — megváltozott a helyzet: kiállítások nyíltak meg egymás után, s sorozatukból összerakható az eredeti, ezerfelé tört kép. Vajda, Kor- niss, Vajda Júlia, Bálint, Anna Margit, Lossonczy, Gyarmathy, Szántó Piroska kiállításai s a legutóbb, e kiállítás előtt: Jakovitsé. így — a legújabb idő eseményeit figyelembe véve — válik különösen fontossá ez a szombathelyi kiállítás — ahol egyébként évek óta megjelennek, • az Életünkben, az itt kiállító Bálint Endre életrajzi törmelékei is, — itt az idő arra, hogy a puszta tényeket lassan ismét megtanulván, megidézzük a történetek hőseit, alakjait is. így tiszteleg ez a tárlat az élők és holtak előtt: egyaránt. És még egy dolog.

Még ha a kritikus, kései fiatalember személyes kérdése is: mégsem lényegtelen talán a saját élmény sem.

Amikor először jártam a Rottenbillerben: gyanútlan és túl fiatal voltam. Pár órát töltöttem el Vajda Júliánál: és remélem, hogy egy életre fertőzötten távoztam. Túl Vajda Júlia képein — amelyekről beszélnünk kell és lehet még eleget — megütött a színhely visszavonhatatlannak tűnő varázsa. Szinte semmit nem tudtam és biztos voltam abban, hogy nyomon vagyok. Később beszéltem másokkal, akik pontosan érezték az én élményemet: őket éppúgy csapdájába ejtette a hely. így vált a Rottenbiller számunkra, jócskán késeiek számára a hagyomány felfejtési pontjává, innen indulhattunk el szétszóródott és mégis mindig egy alakzatban élő tagjainak felfedezése felé.

így hát sziget volt-e? (Ahogy Sziget volt Kerényiék köre, amely különös utakon és módokon akár őse is a Rottenbillernek.) Az volt. Ott torlódott egymáson a múlt és jelen minden mozzanata. Egy lépést sem lehetett tenni a lakásban anélkül, hogy az ne lett volna felfedezés. Itt szólaltak meg az elveszettnek hitt hangok: ahogy az élők minduntalan felidézték a már holtakat. A sziget elsüllyedt ugyan, de a nyomok olvashatóak. így végül azt kell mondanom, hogy e kiállítás értelme: félelmetes archeológiája. A Vajda vonzásából elindult és autonómmá lett művészek megint együtt állítanak ki — ahogyan külön kellett menniük, hogy ismét összetalálkozhassanak. Egymás mellett állnak itt, egymásra mutatva. A Rottenbiller utca, „itt és most” Szombathelyen: nem más, mint a megtalált idő.

643