Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 5. szám - "Költészet és valóság" - Takáts Gyulával Hozzák a derű képletét című verséről beszélget Kabdebó Lóránt
is, ezek ugyan nem működnek, de bazaltjaikban ott van a tűz, és teremtenek és élnek a mészkövei is. Mert a mészkő az, amelyik legjobban tartja azt a meleget, amelyik a mediterrán tájat jellemzi. Ezt a szelídgesztenyés, fügebokros, présíházas római—magyar tájat. — Hogy kötődtél te ehhez a tájhoz? Hogyan kapcsolódtatok össze? Ehhez a tájhoz már gyerekkorom óta mély szeretettel vonzódtam. A Balaton mellett, a fonyódi kettős hegy alatt volt édesapám villája, melyet én örököltem. Tehát itt van az én villám. Emeleti loddzsájából kitekintve mindig láthattam szemben azt a gyönyörű, külsőleg is más világot, mint ami a somogyi volt. Így aztán korán elhatároztam már azt is, hogyha egyszer lehet, akkor itthagyom Somogynak ezt a sík területét, és átköltözöm a Balatonnak kies-hegyes túlsó partjára. 15—16 éves koromban egy nagyon kedves osztálytársammal, Neményi Lászlóval egy Balaton körüli gyaloglást tettünk, és akkor ott aludtunk egy kétszemélyes sátorban pontosan a Szépkilátó mögött. Akkor azt mondtam a 'barátomnak, hogy majd meghívlak téged, amikor itt veszek majd egy kunyhót, vagy amikor érettségi után elszerződöm ide hegycsősznek. Az én barátom ezen jót nevetett, és azt mondta: — szívesen eljövök. Sajnos azonban 1945-ben talán épp az utolsó ágyúgolyó ezt a logikus-éles elmét telibetalálta Sopron alatt, úgyhogy én már László barátom nélkül telepedtem meg Bece- hegyen. Es mikortól? Ha pontosan vesszük, akkor 1953-tól. És ez a vers, amelyet említettél, és amelyet most felolvasok, az pedig 1958-ban született. Hozzák a derű képletét Üres kúpok a kék hegyek. Nyikorognak a kerekek és darazsas musttól ragyogva Juppiter jön mézes küllőkön forogva. A deszkák csilló lapjain nem is hordókat hoznak itt, hozzák a derű képletit. Ledöntik fák alá, s akár e két kis tehenet, bekötik most a zöld eget! Amit a kő, a hő adott, sajtolják már az elfogott napot. Juppiter nyög. Ragyogva jön s csobogva forog a mézízű patakba. Körötte, mintha kórus zúgna. A nádzsúpból sok hosszú flóta. Pásztorok barlang-zenéje. S ami csak jött arany lovon, 451
