Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 4. szám - Száraz György: A tábornok XXV. (életrajzi esszé)

da-e, hogy Bethlent mindenütt támadják: a sajtóban, a főváros közgyűlésén, a parlamentben, még a saját pártjában is: habozó, bátortalan, itt volna az ideje az erélyesebb föllépésnek! De a miniszterelnök nem zavartatja magát; január 15-én az Egységespárt értekezletén, február 6-án pedig a képviselőházban mondja el: nincs nagyobb vágya, mint megérni „a revízió kérdésének megoldását”, de csak akkor hajlandó nemzetközi fórum elé állni a magyar követelésekkel, ha „az idő megérett rá”.

Február 8-án meghal Rákosi Jenő. Így aligha értesül már a legújabb magyar diadalról: egy nappal előbb egy keszthelyi orvos leánya, Simon Böske, Miss Hungária Párizsban „tizenhat ország legszebbjei között” Európa leggyönyörűbb lányának találtatott. Firenzében Pékár Gyula Dantonját készülnek előadni, az olasz könyvpiacon hamarosan megjelennek Herczeg Ferenc, Zilahy Lajos, Bethlen Margit grófnő — a miniszterelnök-feleség — regényei. Pezseg a kulturális élet. Klebelsberg kultuszminiszter új kötettel jelentkezik, a cím optimizmust sugall: Jöjjetek, harmincas évek... Szabolcsika Mihály lesz a Kisfaludy-társaság titkára, Herczeg Ferenc az Akadémia másodelnöke, Csathó Kálmán kapja a Petőfi-társaság Jókai-nagydíját. Zala György új Tisza István szobron dolgozik, Kisfaludy-Strobl a tavaszi tárlatra készül Rothermere és Harmsworth képmásával, de már tervezi a „nemes lord” megrendelésére Rákosi Jenő köztéri szobrát. József főherceg májusban avatja majd az ország századik hősi emlékművét, pár nappal később pedig ünnepélyes külsőségek között állítják fel a Múzeum-kertben Róma város ajándékát, a Forum Romanum egyik oszlopát.

Az esztendő a méregkeverő boszorkányok éve is. Januárban Űjszászon két asszony mérgez légypapírral, áprilisban a férj- és anyagyilkos kecskeméti méregkeverő nő ügyében ítélkeznek, nyár elején sorra exhumálják majd a tiszazugi arzénes asszonyok áldozatait.

(Folytatjuk)

335