Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 4. szám - Hajnal Gábor: Megtorpanások, Terpeszkedik a csönd, Zuhannak (versek)
Terpeszkedik a csönd Holt fenyőágak veszik el a napfényt élők elől feketezöld tűlevelek a torna lompos lomb között remegve fi^Jladoznak. A hegytető fölött terpeszkedik a csönd az összevisszaságon a rendteremtő emberi kéz nincs sehol még varjak sem kerengnek itt e tájon. A kert végén a berkenyefán vigyorog fürtökben a piros gyümölcs. A hegytetőn ritkás fenyő- s nyárfaligetben egy földredöntött nyárfa korhad évek óta már mellette ösvény hív tovább s ha fel is röppen pár rigó tudod e néma ligetben nem énekel. A nyár odébbállt már s az ősz nem jött el még csak áll az óra időtlenség felhője űl fölöttem ébrenlét és örök álom között. 307
/
