Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 12. szám - B. Juhász Erzsébet: A kötél váratlan elszakadt... (Hajnóczy Péter)
A kötél váratlan elszakadt... HAJNÓCZY PÉTER: A FŰTŐ — M — A HALÁL KILOVAGOLT PERZSIÁBÓL — JÉZUS MENYASSZONYA — HÁTRAHAGYOTT ÍRÁSOK Nehezen megközelíthető alkotószemélyiséget őriznek Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai. Ahogyan előrehaladunk kronológiai rendjükben, egyre inkább felfedezhetjük emberi mélységének és bonyolultságának értékeit. Magabiztos és igényes szerző volt, nagy erővel és indulattal, meghökkentő nyíltsággal és merész őszinteséggel közölte mondanivalóját, mementóul a gyáváknak, morális példázatként a könnyen ítélkezőknek. Nem volt patetikus, olykor éppen kegyetlen naturalizmusával érte el a kívánt hatást. Legérettebb, legteljesebb műveiben (A halál kilovagolt Perzsiából, Jézus menyasszonya, A parancs) az utókor felelősségtudatára is apellálva teszi fel leghatározottabb, legfontosabb kérdéseit, s bennük fogalmazza meg kétségeit, de Ítéleteit is: lehet-e menekvés a létezés szélsőségei, a borzalmas látomásokkal és halálfélelemmel kísért alkoholizmus elől, segíthet-e a szerelem, ha az csupán a nemek üres fonmanyelve? Vár-e igazi feladat az emberre, vagy az önmentés lenne az egyetlen feladat? Foglya-e véglegesen az ember saját bűneinek és gyarlóságának, vagy van megváltás a számára? Esetleg végzetesen elveszett a maga erőt fitogtató terrorjának gőgjében, igényeinek, torz elképzeléseinek és szenvedélyeinek csapdájában? Hajnóczy Péter indulata, agresszív identitás igénye szinte újra meg újra aktualizálja ezeket a kérdéseket, s megőrzi írásai hajdani, megszenvedett hőfokát. Az ellentétes hatások sokaságát zúdítja olvasójára: az unalomig részletez magától értetődő szituációkat, hogy hirtelen, egy váltással, a meghökkentés eszköze lehessen; ugyanezzel a módszerrel megnyugtat, hogy aztán méginkább elborzaszthasson, nagyobb hatású rémületet keltsen; szánalmat ébreszt, hogy kontrasztként a fölényt igazolja. Számára ez nem öncélú formajáték, visszatérő szándéka, hogy aktivizáljon, hogy megmozgassa a megszokott értékrend alapköveit. Az emberi lét olyan területeit ajánlja fel írásaiban, amelyektől sokan ismeretlenségük miatt idegenkednek vagy netán éppen belülről ismerik a megaláztatásnak ezeket a poklait. Extremitása, olykor drasztikus ábrázolásmódja, szimbolikus utalás-rendszere növelheti a távolságot a szerző és olvasója között. Ha valaki enged ennek az első benyomásnak, akkor lemond a Haj- nóczy-művek egyik legnagyobb érdeméről, az írásaival való ismerkedés bensőséges öröméről, elutasítja műveinek különlegesen intim és gazdag őszinteségét. Összegyűjtött írásait olvasva derül ki igazán Hajnóczy tehetségének káprázatos sokfélesége és változatossága, még feltűnőbb lesz az élményanyag fölényes kezelése, az ösztönös és tudatos eszközök magabiztos használata. Témagazdagsága alapján azt feltételezhetjük, hogy számára a kézmozdulatok, a jelentéktelen hangulat- és viselkedéstöredékek, sorstorzók éppenúgy novellatémák, mint a nagyobb horderejű filozofikus és morális tartalmú gondolatok. Ilyen, szinte leheletnyi, jelentéktelen témából született elbeszélés A kéz, A tűz, a Szenesek, A kopt nők. Azonban mintha ki- gúnyolná ezt a fajta témanövelést az Ösztönző elemben, amelyben komolyan informál a nyomdai hangulatról, a gépies munkavégzésről, a nyomdászok könyv iránti érdektelenségéről, de befejezésül gusztustalan, közönséges fintorral zárja le a történetet. Más alkalmakkor (Három, A kecske, a Galopp, Tengerésztiszt hófehér díszegyenruhában, Viktória) a viselkedés szokatlan irányaira utal, a teljes elbeszélést erre alapozza. Ezek a novellák vezetnek aztán el morbid, különc fordulatokig, amelyeknek mintegy felsőfoka A nagymama beszáll c. szexuális látomás. Elbeszélései nagyon gazdag repertoárt kínálnak, közülük legtöbb előkészítője vagy közvetlen elődje a nagyobb prózai írásoknak, mint például A fűtő című ciklus nem egy da1144
