Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 12. szám - Ágh István: Dani uraságnak (lírai szociográfia)

Oh, énekeld őt, a diadal fiát!

Eurus-szülte pején mint viva nyerve díjt;

Mint áldozd föl ezreit, hogy

Ész müvein kecsesülne nyelvünk,

Mely újra szülte a lerogyott magyart S Pannon férfidiszét. Engem a Villitánc Int már; de honnom új virultán

Vert dalodat porom érzi majdan.

Milyen élő Széchenyi! — mondtam. Állításomat azzal javítanám, olyan élő, minit a hír, nem mint a tapasztalat. Megértem Széchenyi István köszönetét és abbéli kifogásait, hogy ne tekintsen az ő gyarló alakjára, mint egy isteni lényre, a Sándor Móric csoidiáloviais feletti győzelmét haggya ki, hiszen a versenyben fontosabb a ló az embernél. Sándor Móniénak pedig rosszabb lova volt. De köszönöm koriunk nettében, odázni a nagy magyaib'oz másképpen nem lehetett, s mi már nem a küllemére gomdíoiulnk, hanem szellemiére, akaratára. Végül az Űmak lett igaza, mint mindannyiszor, amikor a tanácsokat megfogadta, vagy elutasította akár Hellmeczy, Kazinczy, Kölcsey, Széchenyi esetiében. A poézis szüli önmagát. Pöldülhíti a tollat, ha vlalaki saját eszméit akarja erőltetni másra. Széchenyi csupán a nevetségességtől .viszketett.

E hosszas prológus urnán szeppenve látom, tárgyam valójában a bevezető lett. Én a Tekintetes Űr verseit azért forgattam, hogy a gazdálkodással való gondolatai miiként jelennek meg poéziaéfoen? És a gazdaságról és a műveltségről egyben miként Vélekedik? Megtaláltam mindkettőt az Anglia és a Gróf Teleki Lászlóihoz versezeteáhen. „Ész, pénz ád mindent, de csak együtt osztanak áldást. Nép esze a törvény, mely nélkül pénze veszélyt hoz.” — mondja aiz egyikben, s a másikban:

Nem a tenger, nem egyéb helyhezet alkotá A nagy népeket és nagy birodalmakat:

Minden nép, ha javát ismeri, nagy, szabad S boldog minden időn, s helyen.

A nép, hogyha szabad, s virtusi nincsenek,

Gyermek, mely kéziben kést s üszököt visel;

S egy rút törpe, gigászkarddal: az éget, öl,

Ez vázkép, s kacagást okoz.

Íme, itt és az előbbi részben együtt gondolkodtunk. Minden sora kőbe véshető. Tömör, de a kíváncsi agy mlég kírvtáncsiabban szeretné tudni, mennyi töprengésből, mif éle napok élményeiből rövidült törvénnyé a szó. Bevallom, Széchenyi egyetlen évéről többet tudhatok, mint Uraságod egész életéről. Mit csinált ön 18i30-ban, s mit a gróf?

Irt három levelet Széchenyinek. Az elsőt 1830 február 25-én, melyben Wesselényi Miklós és Széchenyi fölhívására válaszol. Megígéri tíz forintos segítségét a Lótenyésztési Társaságnak. Ekkor érzi alkalmasnak a méltó címzettnek a lótenyésztésihez madzaggal, de az egész filozófiához kötéllel burkolózó gondolatait elmondani, a föntebbi két verset szinte megmagyarázni: „a luxus szorgalom és pénz nélkül s ezek lélek nélkül egyebet nem adhatnak, mint valami nyomo1093