Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 2. szám - Csonka Gyula: Doni napló (dokumentum)
December 23. Ma nagy öröm ért bennünket, megjött az első tábori posta, két hónap után ez az első hír hazulról. Ezt az örömet nem lehet leimig csak átérezni. Én is kaptam tíz lapot. December 24. Karácsony előestéje. Távol a hazától, ócsika, bedőlt, muszka házban. Kis fenyőág néhány gyertyával. De a lelkünk, az otthon van, csak a testünk melegszik itt a füstös orosz kunyhóiban. De van már tábori postánk, ki®, meleg szolba. Csend, a fegyverek pihennek. Egészségesek vagyunk. Ez Oroszországban a boldog honvédkarácsony. Karácsonyéit Oroszországban hassam, ereszkedik az orosz éjszaka, A Don folyó felöl zokog a szél szava. Karácsony este van, fegyverek pihennek, Csak la szél zúg vadul, szállnak a hópelyhek. Távol muszka földön, bedőlt falú házban, Eljött mihozzánk is a magyar karácsony. Kis fenyőgallyacska, árva gyertya fénye Emlékeztet bennünk otthon melegére. Némán, gondolkozva ülnek a bajtársak, Nem szól egyikük sem, látom, otthon járnak. A gondolat) szárnyán elszóltunk most oda, Már integet felénk kicsi falunk tornya. A magyar csillagok békésen ragyognak, Kis Jézus született, a harangok zúgnak. Tiszta kis szobában, karácsönyfa mellett, Együtt van a család — az öröm nem teljes: Hiányzik közülök apa vagy a testvér, Érte száll az ima szent karácsony estén. Szőke hajú kislány, könny csillog szemébe’, Egyedül ballag az éjféli misére — Messze orosz földön harcol most p párja, Az egek urához érte száll imája. Föl a fejjel, testvér, most már bízó hittel, Imádkoznak értünk, megsegít az Isten. Karácsonyi angyal la békét elhozza — Hazamegyünk, Bajtárs, nemsokára haza. Csonka Gyula tizedes Valahol Oroszországban, 1942. XII. 24. És hogy a honvéd-karácsony teljes legyen, este eljött a százados úr és a hadnagy úr, és egy közösen elénekelt karácsonyi ének után a százados úr beszéde nyomán a kemény katonaszemekben mintha könny csillogott volna. December 25. Megint kaptam postát. Most már talán nem szakad meg az összeköttetés az otthoniakkal. A várva várt szeretetcsomagokbó] semmi sem lett. Ügy látszik, mi itt elöl nem érdemeljük meg. Csupán 50 105
