Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - Gerse János: 80 éve született Fürst Sándor
GERSE JÁNOS 80 éve született Fürst Sándor 80 évvel ezelőtt 1903. november 27-ón Rum községben született Fürst Sándor, a magyar munkásmozgalom egyik vezetője és vértanúja. 29 éves volt, amikor 1932. július 29-én kioltotta életét az önkény. Haláláról költők emlékeztek tmeg, nevét dalba foglalták, viharos tüntetéseken harm jelszóként kiáltották. Halálával is hatott és bátorító emlékeztető volt. Életéről, kommunista tevékenységéről könyvekét, tanulmányokat írtak. Újságcikkekben emlékeztek meg kivégzésének körülményeiről. E rövid cikkben négy publikálatlan dokumentumot szeretnék ismertetni, melyek Rumban a Fürst Sándor emlékmúzeumban kiállításon láthatók. Július 15-én tartóztatták le Fürst Sándort és Sallai Imrét. A rendőrség a letartóztatást titokban akarta tartani, ez azonban nem sikerült. Rövid idő múlva belföldön és külföldön hatalmas tiltakozó megmozdulás bontakozott ki. A KMP első röpcédulája már július 20-án megjelent. Ugyanezen a napon érkezett meg az első tiltakozó távirat Bécsből. Másnap névvel és név nélkül tiltakozó levelek és táviratok árasztották el az igazságügyi és belügyminisztériumot. Nagyon sok táviratot kapott a miniszterelnök is. A haladó világ megmozdult Sallai és Fürst megmentése érdekében. Nagyobb tiltakozó tüntetések voltak itthon és külföldön, mint a Rákosi-per idején. Olyan kiemelkedő személyek is küldtek táviratot mint Berthodd Brecht, Thomas Mann, Anna Seghórs, Romain Rolland, Henri Barbusse, Louis Aragon. A hazai haladó érteiníiségiek röpdratát Sallai Imre és Fürst Sándor megmentése érdekében József Attila fogalmazta meg. József Attila két tiltakozó röpiratot szerkesztett. Ez a második röpirata, melyet Fürst Sándor és Sallai Imre letartóztatása és statáiiális bíróság elé állítása ellen írt. Az első röpiratát a Statárium Elleni Bizottság részére fogalmazta meg július 20. után, mert 26-án már tízezer aláírással jelentkeztek az igazságügyminiszternéd. József Attila is gyűjtötte az aláírásokat. A két röpcédula között nagy a különbség. Az elsőben a humanitásra, a polgári jog elméletére és gyakorlatára hivatkozott. Az itt közölt röpcédula a kommunista vádlottakat védte. Ezt a röpiraitot július 26-án, vagy 27-án a Semann kávé- házban vitatták meg. Az általa írt fogalmazványt Illyés Gyula költő, Szimanddesz Lajos író, nyugalmazott evangélikus lelkész, Zsolt Béla író és újságíró nézte át és javított rajta. Dócsy György készítette az akasztott ember rajzát. A kiadásért a felelősséget a Feministák Egyesületének egyik vezetője, Mellemé Miskolczy Eugénia vállalta. A javítások után elfogadott röpiratot Neufeld Zoltán „Pannónia” nyomdájában június 27-én rendelték meg tízezer példányban. A kivégzés előtt egy nappal, 28- án 9 óra 30 perckor szállították el onnan. Bozzai rendőrfelügyelő az elszállítás után megjelent, ö már csak a klisét tudta lefoglalni és nyolc próbalenyomatot. 150 röplapot a Feministák Egyesületében találtak meg. 200 példányt a nyomozók Neufeld Ti- borné orvosszakértő laboratóriumában koboztak el. A kéziratot a rendőrök nem találták. Azt sem tudták kinyomozni, hogy kik szállították el a nyomdából. A rendőrségi jelentések szerint július 28-ról 29-re virradóra a főváros több kerületében találtak belőle az utcán. Vidéken is terjesztették a röpcédulát. Pécsett és Békéscsabán több személy ellen eljárás indult emiatt.1 A kivégzés után 1 nappal, július 30-án idézték ibe József Attilát a rendőrségre. Első alkalommal a következőket mondta: „Arra emlékszem, hogy a röpcédula első és második bekezdését én szövegeztem, azonban az én szövegezésemen valaki vál1045
