Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Lőrinczy Huba: Virág a centenáriumra (Rába György: Babits Mihály)

majd mindig pejoratív zöngóvel. Nem osztozhatunk ez averzióban, tartván az irányzatot az értékőrzés és -teremtés nagyszabású kísérletének, elismerve viszont, hogy ez már megítélés, ízlés kérdése. Következetlenség és hiány egyszersmind, hogy az Életrajzi adatok c. fejezet csupán a Reciiativ megjelenéséig tartja számon Babits versköteteit (évnyi, sőt, hónapnyi pontossággal), utóbb már csak 1937-es, gyűjteményes könyvét szerepelteti. Az átlagolvasóra gondolva magyarázatot kívánt voilna az is, miért nevezte „gyáros fejű”-mek magát a költő, saját leleményként vállalva egy eredetileg bosszantó sajtóhibát.

Ritkaságszámba megy, ám akad elírás, pontatlanság is a könyvben. Csak tollhd- bániák foghajtjuk fel, hogy a szapphói strófáikban született Óda a bűnhöz c. verset Rába aiszkűepáádészinaík nevezi. A gólyakalifában is szereplő, szeretett „Nenne” egyszer mint Babits nagyanyjának, másszor mint anyjának a húga emlegettetek. Csakis az utóbbi lelhet, vezetékneve (Kelemen) elárulja ezt. Heinrich Mann műve, Az alattvaló regény, nem elbeszélés, Radnóti Gyökér c. verse pedig nem a Nyugat harmadik nemzedékének indulásaikor keletkezett (dátuma 1944. augusztus 8.), bár összefüggése a ba- bitsi „szemléletújítás”-sail kétségtelen. Hiba csúszott Rédey Tivadar Halálfiai — elemzésének egyik könyvészeti adatába is (Napkelet, 1927. 550—654?), ezt azonban — akár a számos betűcserét, helyesírási vétséget stb. — csakis a nyomda számlájára írhatjuk.

Nincs kétség: Rába György monográfiája a nagy hagyományú sorozat legkiválóbb teljesítményei közül való. Meglátta s idézte Babits igazi arcát. Vajon hány szem akad még a centenáriumon a kiöltő „szemével farkasszemet nézni?”

(Gondolat Kiadó, 1983.)

1032