Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 11. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Cs. Nagy István: Aki most lenne százéves (prózavers)

CS. NAGY ISTVÁN

Aki most lenne százéves

Babits Mihály, aki most lenne százéves, olvasom a gyanútlanul naiv évfordulói fogalmazást. Nem írja ugyan keveslőleg, de sokallását sem sejteti. Minek is a kicsinyes fennakadás? Miért ne lenne száz éves? Miért ne élne, amikor él? Különb módon, mint biológiailag, hitvány testi kórokkal, néma gégét szenvedve, jegyzőfüzettel bajlódva. Nem égi s nem is ninivei hatalmak rendelik immár, hogy soha meg ne haljon. Semmi Cethal szájában soha el nem tűnhet, és a „rossz gégéből telik” akár a világ-esteiig, hogy szóljon, bibliai zengéssel, nem rühellve a prófétálást, s nem cinkosulva vétkes hallgatással. Romolhatatlan gégéből szárnyai föl az ő személyes amor sanctusának szépségzsoltára és élethimnusza, vivace és fortissimo idők fölé lobogva. Babits Mihály most lenne százéves, ha ez még jelenthetne valamit az ő időszámításában. Babits szívesen hitte, hogy neve ősmagyar szó, és varázslót, vajákost jelent. Valójában a horvát bába, be- ba, vagyis gyermek képzős alakja: babai v. babafi jelentésben. Egy babafi, aki most lenne százéves. De ez már senkinek sem fontos mint élettény. A Gyermekfi, Babits a fontos. Aki megvénülhetetlen, mert elfeledte a mutabor-varázsszót. Változhatatlan Gyermekfi marad, időtlenségre ítélt Gyermekfi-gólyakalifa.

1013