Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 11. szám - Tadeusz Nowak: A lenmező zsoltára, Litánia, Rossz lába zsoltára, Az álom zsoltára (versek, Bella István műfordításai) - Fagyos király (cigány népdal, Győri László műfordítása)

Fagyos király

CIGÁNY NÉPDAL

Ha), phurl)e manusni)e

Haj, egy öreganyókának hétesztendős fiacskája a baltáját kapja-fogja, kiballag egyszer a vadonba, fácskákat vág, kicsapdossa.

Fagyos király rajtakapja, a kendőjébe csavarja, a kocsi fenekére dobja, a kastélyába hurcolja.

Tömlöcébe lehajítja a nagy kígyófütyölésbe, a nagy békaregelésbe.

De mit csinál anyókája?

Kovácshoz megy, azt csinálja, vasbocskort húz a lábára, vaspálcát vesz a markába, aztán elindul utána országútról-országútra.

A világot összejárja, fiát sehol sem találja.

Léptét akkor megfordítja, áll a kastély kapujába.

Fagyos király kinéz rája, szót mond Fagyos király szája:

— Mondd csak, te vén öreganyó, minek járkálsz, mit keresel?

— Ajjaj, uram, nagy jó uram, nagy jó uram, Fagyos király, egy hétéves kisgyereket,

egy nagy tolvajt, azt keresek.

— Eredj, te vén öreganyó, a tömlöcöm ablakára, kiálts be a rácson által:

— Élsz-e még vagy meg is haltál, élsz-e még vagy meg is haltál?

Hej, odamegy anyókája, az ablakon bekiáltja:

— Ajjaj, fiam, édes fiam, élsz-e még vagy meg is haltál, élsz-e még vagy meg is haltál?

1009