Életünk, 1983 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 11. szám - Guram Gverdciteli: Elbeszélés egy nemes szívű, népi hős szokatlan kalandjairól (Csabua Amiredzsibi: Data Tutashia. Fordította Rajka Ágnes)
arról, hogy az ember nem a jóra hivatott és mindenki, aki megkísérli megerősíteni és felszítani magában a jóságot, kegyetlen üldöztetést érdemel. Ennek a meggyőződésnek a következtében Musni Zarandia egyetlen érzést ismer és ért meg: a gyűlöletet. Musni nem azért tartja Datát ellenségének mert ő lázadó, hanem mert Data a jót keresd és hirdeti s szíve — Musnii számára ismeretlen érzéssel — a szeretettel és együttérzéssel van tele. A jellemek sokoldalúsága és mélysége, az igazságkeresés bonyolult útjai — a jó és a rossz nyílt vagy titkos harca, a győzelem nevében hozott áldozatok mind tisztán láthatók a regény empirikus vonulatában. Ha azonban a könyv mélyrétegeit akarjuk feltárni és megkíséreljük azokat megmagyarázni — a mű mitológiád síkjának átgondolásával és segítségével a regény filozófiai és morális támpontjai más aspektusban és más súllyal jelennek meg. A regényhez és az egyes fejezetekhez írt mottókban a szerző egy mitológiai hősről ad híirt, akinek — művészi megformálásával, jellemének kiteljesedésével, cselekedeteivel és törekvéseivel — Data Tütashia felel meg. A mítosz és a regény alakjainak egyezése nyilvánvaló és nem kétséges, annál is inkább, mivel a szerző — mintha saját magát akarná afelől megnyugtatni — nyíltan szól erről .abban a részben, amikor a mitológiai Tutasha, a valóságos életben, Data Tütashia alakjában jelenik meg. Ha Tutasha szörnyekkel küzd, melyek a rosszat jelképezik, akikor Data Tütashia és Musnii Zarandia egymással való szembeállítása ugyanennek a harcnak más kifejezése. Tutasha és a sárkány az emberi lélek mélyében létező közös lényeggel és szellemmel rendelkeznek, de Tutasha az egyik és a sárkány a másik véglet. Ez a körülmény nem a jó és a rossz ellentétének örökkévalóságát jelenti, mint inkább ennek a harcnak a lelki aspektusát húzza alá, ugyanis egyik is, másik is „az emberi benső mélyének lényegeként létezik”. Ebből a szempontból Data Tütashia igazságkeresése, amely a regényben mint a saját lényével folytatott küzdelem jelenik meg, bizonyos mértékig a két princípium belső harcát fejezi ki. És itt már rejtetten mutatkozik meg, hogy az író a két szembenálló erő tulajdonságaiban miért ábrázolja ikrekhez, vérszerinti rokonokhoz hasonló személyiségként — Datát és Musnit, akik mindenben hasonló tulajdonsággal rendelkeznek, azt az egyet kivéve, hogy egyik a Jót szolgálja, a másik a Rosszat. Az író által létrehozott mítosznak, valamint a régi mítoszokkal világosan egyező analógiáknak köszönhető, hogy nem csupán a regény különböző és különálló tartalmi vonulatai, hanem egész koncepciója lehetővé teszi a sokoldalú értelmezést. Musni a regényben Júdás magatartásának híres szerepét ismétli meg: „Még Krisztusból sem maradt volna fenn semmi; ha Júdás nem adta volna el harminc ezüstért. Krisztusnak nagy szolgálatott tett, hogy tragikus véget ért, így halhatatlanná vált és hírneve máig fennmaradt. Júdás ezt a véget tudatosan készíttette elő, amint az egy előre kitervelt ügy eredményességéhez szükséges. Erről szilárdan meg vagyok győződve” — mondja Musni. Ez a valójában nem alaptalan ítélkezés alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk Data és Musni kölcsönös kapcsolatában a hasonló analógiákat, valamint azt is, hogy Musni jelentős szerepe nem véletlen, ellenkezőleg, tudatos és a regény másik alakjának kiemelésére szolgál. Ezt a szemléletet erősíti azzal is az író, hogy mint egy bibliád történetben, a regényben is a rossz missziójának teljesítője titokzatos és gyógyíthatatlan betegségben pusztul öl. Csabua Amiiiredzsibi könyvének nemcsak a varázsa, hanem a lényege is talán abban rejlik, hogy annyi mindent ki lehet olvasná .belőle. Habár ki tudja, lehetséges, hogy az író nem mindent gondolt és terveit ki előre. Hogy hasonlattal éljek; a regény ebből a szempontból nem egyszerű vizeskorsóhoz hasonlítható, amely kiürül, hanem mély kúthoz, amelyből az ember örökké enyhítheti szomját. Fordította: Rajka Ágnes 985
