Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 8. szám - Szemtől szembe Péter János válaszol Kalmár Györgynek
Szemtől szembe PÉTER JÁNOS VÁLASZOL KALMÁR GYÖRGYNEK Péter János volt az első magyar közéleti személyiség, akivel a Televízió Szemtől szembein sojrozatábam, — Willy Brandt, Olof Palme és mások után — interjút készített. Mindenekelőtt azért, mert vonzó egyénisége és izgalmaís életpályája biztosította azt, hagy a közel egyórás beszélgetés t. leköti a nézőt. A műsor a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki. A szerkesztőség a teljels szöveget közli — Péter János jóváhagyásával — mdg őriz vie az élőbeszéd folyamatosságát és fordulatait. A műsor szerkesztője Chrudinák Alajos, rendezője Gém György volt. Az én életem, azt lehet mondani, hogy szinte a csodálatos dolgoknak a folyamata. Én egyietlen funkciót sem választottam tulajdonképpen magamnak. Engem teljesen meglepett, amikor velem 1961. szeptemberéiben közölték azt, hogy külügyminiszter leszek. Az a terv, hogy külügyminiszter leszek. Külügyminiszterhelyettes volt már akkor. Igen, ennek ellenére megvallom, hogy akd hívott engem akkor, arról én azt tételeztem fel, hogy olyan sok hibát követtünk el a Külügyminisztériumban, hogy most azt közli velem, el kell hogy távozzam a Küllügyminisztériumból. Ehelyett azt közölte velem, hogy én leszek a külügyminiszter, vagyis hogy ez a terv. Szóval én azt hiszem, hogyha választani lehetne, én lényegében ugyanezt az utat választanám. Hogy aztán ezen az úton mindig ugyanazt mondanám-e, mint amit az út során mondtam, és mindig ugyanazt tettem volna-e, hát ezt nem tudom. 1957-ben a Parlamentben, nem sokkal az ellenforradalom után, mondtam, hogy közéletre az új helyzetben azok alkalmasak csák, akik kellőképpen meg tudták önmagukat bírálni, mindazért, amit korábban tettek, amivel hozzájárultak ahhoz a tragédiához, ami 1956-iban a magyarországi ellenforradalom volt. Szóval az embernek állandó önvizsgálatban kell élnie. 1910-ben született Alsónyéken. Pályáját Református lelkészként kezdte, Budapesten, Párizsban és Glasgowban tanult. 1935-től a budapesti Bet- hesda Kórház lelkésze. 1945-től a Külügyminisztérium munkatársa, a párizsi béketárgyaláson a magyar delegáció titkára. 1946-tól Tildy Zoltán köztársasági elnök titkárságát vezeti. 1949-től debreceni református püspök. 1950-ben a Béke Világtanács tagja. 1953-tól parlamenti képviselő. 1957-ben megválik az egyházi szolgálattól és visszatér a külügyekhez Előbb a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, majd a külügyminiszter első helyettese, majd 1961-ben külügyminiszter. Jelentős szerepet játszik abban, hogy a nyugati nagyhatalmak által 1956 után az ENSZ napirendjére erőltetett, ún. magyar kérdés, 1962-ben végleg lékerül a napirendről. 1973-ban megy nyugdíjba a Külügyminisztériumból. Azóta az Országgyűlés alelnöke, 1982-től a Politika Tudományi Társaság elnöke. 1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt és 1966-tól a párt KB tagja. 1982 októberében lesz 72 éves. 677
