Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 1. szám - Kompország katonái. Simonffy András kollázsregényéről beszélget Béládi Miklós, Cseres Tibor, Erényi Tibor, Juhász Gyula és a szerző

cétől. Értelmes parancsot az író sem tud adni — nem az a dolga —, csak any- nyit tehet: figyelmeztet arra, hogy jól felfogott érdekemtől ilyen nagyon mesz- sze ne távolodjunk el.

BÉLÁDI MIKLÖS: Lezárásul csak annyit, hogy a Kopország katonái c. regény remélhetőleg a következő időszak egyik legsikeresebb munkája lesz. Megérdemelné, hogy az legyen, éppen azért, amit itt Simonffy András kicsit szemérmesen mondott: ez a könyv a múlttal olyan módon próbál számot vetni, hogy egyúttal jövő-orientált. Abban az értelemben, hogy szigorúságra és józanságra inti az olvasóit, a történeti helyzetei, az emberek, a döntés lehetősége tekintetében. Olyan történeti és társadalmi realitásra szólít fel bennünket, amelyhez ismernünk kell a múltat, világos áttekintésben, mint ahogy ezt Simonffy András elénk állította. A mi beszélgetésünk a könyvnek azokat az oldalait emelte ki, amelyek talán a szélesebb olvasóközönség számára kevesebbet mondanak. Nem beszéltünk itt arról, hogy a könyv, mint olvasmány is, nagyon izgalmas, lenyűgöző olvasmány, mert úgy követi az eseményeket, az események pergését, hogy akaratlanul mi is belekerülünk a rég elmúlt napoknak és hónapoknak a történetébe. A könyv nem történelmi stúdium, úgy foghatjuk a kezünkbe, mint valódi irodalmi alkotást, mint regényt. Olyan regényt, amelyre napjainkban nagyon nagy szükség van.

41