Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 6. szám - Marsall László: Kaptatni fölfelé, Amíg a szél a Nap (versek)
Amíg a szél a Nap Üres hordókon imbolygó Dunára kivetett padozat ahol veled most holtemíiglan ahol íveled most holtodiglan amíg a szél a szél a Nap Két csukott szem két vakablak látja irdátlian áramlat körüüífollya a pillanatnak ingatag telkiét láthatatlan ahol egy inggomb érintésre szakadna deszkán perdülésre két kléz kelt homlok kiét szemérem sirály-világiba szétsugárzók madárszemnek is észrevétlen amiig a szél a szél a Nap csontunk úszik ott és halálunk homokszemesíék egy fűzfaágon más beszéd az nem tudni kié kvarcnpendülés csönd aqua vitae szegény rvíz aqua erralbunda deszka-telkünket elrabolja szegény víz hiszen ő is árva egyszer minket is elragad sodorban forgó fűzfa-sárga tükörképünket elzilátja egy tűt lelni cSak sárga férccel egy szúrást beteljesüléssel ahol veled most holtomiglan ahol veled most holtodiglan löszbabái egy pillanatnak csók a víznek a víz alatt amíg a szél a szél a Nap.
