Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 5. szám - Váczy Péter: Az angyal hozta korona (tanulmány)

Sacr. I Nr. 198. p. 116) ; IV. László 1279-ben elismeri, hogy Szent István nem auctoritate propria lett király, hanem a királyi hatalmat és a koronát a pápától szerezte (uo. I Nr. 556. p. 339).

VII. Konstantinos bizánci császár könyvét de adm. imp. Moravcsik Gyula kiadásából és cíz ő fordítása alapján idéztük (Budapest, 1950. p. 66—67. c. 13, 24—48). Magyarországon Szent István ugyanazt a szerepet kapta, mint Bizáncban Nagy Konstantinos: hagyatékát szentnek tartják és az egyházban őrzik.

Szent István fejereklye-koronája I. Ulászló avatásán: M. G. Kovachich, Vestigia Comitiorum apud Hungaros, Budáé, 1790. p. 235—243.

Petrus de Rewa, De Sacrae coronae regni Hvngariae ortv, virtvte, victoria, fortvna . .. Avgustae Vindelicorum . . . Anno M.DC.XVIII. Avtor ad lectorem és p. 5.

Acta legationis cardinalis Gentilis: Mon. Vatic. Hung. 1/2, Nr. 39 1308 nov. 27. Pest. A legátus szerint coronam regni primus rex Ungarie sanctus Stephanus a Romano pontijice consecratam acceperit. Ennek alapján igényli a Szentszék Magyarország felett a potestas di- recta-t, vagyis a szabad rendelkezési jogot, melyet azonban a bárók és a nemesek sub specie tuende libertatis eiusdem regni nem voltak hajlandók elismerni; 1309 máj. 8—júl. 14. Const, synodales c. 3 De corona regis: sacra corona (p. 273.); Nr. 64. 1309. jún. A.regni corona (p. 303); 1309. dec. 25. corona sacra regni Ungarie (p. 373) ; 1311. júl. 6 ugyanígy (p. 387) ; stb. Ugyanígy az ország szabadságát félti a Szentszéktől a Chron. s. XIV. c. 188 (Script, rer. Hung. I. p. 480).

Szerémi György emlékirata Magyarország romlásáról. Kiadta Wenzel Gusztáv, 1857. c. 79. p. 270 kk. A Szent Korona mint corona angelica: c. 41 János királyavatásáról. Csak a korona ,,angyali”; a palást, a kard Szent István-i, a jogar és az országalma viszont eredetmeghatározás nélküli ugyanúgy, mint a vexillum regale (p. 137—139); c. 42. p. 139; stb.

Thury József: Török történetírók I. köt. Budapest, 1893. Okmánytár. XI. Fethnáme az 1529 hadjáratról (p. 385—391. Lásd még II. köt. p. 86, 187, 192, 344, 381 stb.).

Kottanner Jánosné emlékirata: K. Mollay, Die Denkwürdigkeiten der Helene Kottannerin (1439—1440), Bécs, 1971. p. 20 (23) die heilige Krön; p. 27 (20)—28 (24) stb.

Elias Berger, Jvbilaevs de origine, errore, et restitvtione s. coronae Hvngariae regni. . . Anno M.DC.VH p. A/3, A/4: coelesti et Angelorum revelatione coronam hanc. . . S. Stephano monitus contulit (a pápa).

A XVIII. század végén beköszöntött szellemi változásra jellemző példa „a’Józan és orvosi tudományoknak doctoraként” író Decsy Sámuel testes tanulmánya ,,A’ magyar szent Koronának es az ahoz tartozó tárgyaknak históriája, Bétsben, 1792. esztendőben.” A 28. fejezetben (p. 42) leszögezi: „Eleitől fogva igen felséges gondolatokkal voltak a magyarok, s vágynak még ma is ... ditsőséges koronájakról. Mivel tsak nem mindnyájan Istentől magától küldettetnek lenni gondollyák, rendkívül való szentséget tulajdonítanak annak, és azokat, a kik azt vagy kétségbe hozni, vagy tagadni merészük, vakmerő hitetlenséggel és eretnekséggel vádollyák.”

A magyar korona visszajöveteléről (1790): Keresztesi József egykorú eredeti naplója. Magyarország polgári és egyházi közéletéből a XVHI-dik század végén. Üj kiadás. Budapest, 1882. p. 202—-203. Vö. Benda Kálmán—Fügedi Erik, A magyar korona regénye, Budapest, 1979. p. 176—177.

A XIV. századi krónikaszerkesztés 120., 142. és 156. sz. fejezeteit lásd: Script, rer. Hung. I. p. 388., 421. és 439—440. I. Géza bizánci kapcsolatairól, görög házasságáról és a császár ajándékáról lásd: Moravcsik Gy.: Bizánc és a magyarság, Budapest, 1953. p. 68—69. Szent László Piroska nevű lányának bizánci házasságára: uo. p. 72—75.

465