Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - Váczy Péter: Az angyal hozta korona (tanulmány)
szállítását Budára, az ország fővárosába. A Szent Korona ddadalútja mindenkit megmozgatott, mindenkit föllelkesített az országban. Miiként Keresztesi József naplójában megjegyzi, a határtalan öröm mindenkit poétává avatott. Az ekkor támadt versikékben a korona „angyallá” jelzője is fel-felbukkan. „örülj magyar, s vigyázz e drága kincsre, Nem külömben mind a két szemed fényedre; Mert miég az isten is ezt köti lelkedre: I'ly angyali kincset bízván a kezedre. Egy másik versike ezzel kezdődik: „Üdvözlégy angyali ősi Szent Koronánk! örülj apostoli, keseredett hazánk! S úgy fogadd kebledbe Budán a kincsedet, Hogy lássa szemedben, irigy, reményedet.” A Szent Korona mint a „magyar szabadság” záloga és ez a Szent Korona ekkor még „angyali korona”. Ha valóban ilyen mély talajban gyökeredzik az a hiedelem, hogy a koronát Pannóniának az angyal hozta, keressük meg, s talán meg is találjuk azt az angyalt, aki a magyarok hite szerint az Űr meghagyásából leereszkedett e kinccsel az Égből. Erről az eseményről — bebizonyosodott tanulmányunk folyamán — a Szent István legendák mit sem tudnak, a XIV. századi krónikaszerkeszbés 120. fejezete azonban erre látszik utalni. Ez a fejezet mindkét krónikaváltozatban (S és V) megtalálható, épp ezért benne lehetett abban a Gesta-folytatásban, mely az események fonalát Kálmán király haláláig (1116) vitte. Jogosan hihetjük tehát, hogy a történet korán került lejegyzésre. Géza és László hercegek Vácnál döntő csatára készülődtek Salamon királlyal, amikor Lászlót látomás ragadta el. Az Űr angyalát (angelus Domini) pillantotta meg, amint alászállt az Égből és egy arany koronát helyezett testvére fejére. Gézához fordulva örömmel közölte vele a látomást, s meg is magyarázta azt: a csatában győzni fognak iés az Űr akaratából övé lesz az ország meg a korona (regnum verő et corona). Mogyoródnál valóban győztek és a csata után Gézát királlyá koronázták (1074 március közepén). Hogy melyik koronával? Az ország koronáját Salamon király elvitte magával és azóta nyoma veszett. Géza ekkor abból az ajándékból, melyet VII. Michael Dukas bizánci császártól kaipott, koronát készíttetett magának. Ez látható Szent Koronánk abroncsán, ha nem is a maga eredeti állapotában. Alattvalói bizonyára jól tudták, hogy koronája nem azonos a Szent István által hagyományozott koronával. De mert az angyal hozita, szentsége vitán felül állt, és ezért méltó volt arra, hogy a hagyomány által megszentelt -régi koronát pótolja. A koronát hozó angyal megjelenése László látomásában megadta Gézának azt, ami még hiányzott uralmához — a legitimitást. Hiába ült a trónon, Salamon még élt és továbbra is ő maradt Magyar- ország felkent és koronás királya. Az angyal adta korona csodája azonban mindenki előtt nyilvánvalóvá tette, hogy Géza az Űr választottja, és mint ilyen, jogos a királyi címre és koronára. Nem telt sok időbe és erről a Géza-féle Szent Koronáról már úgy beszéltek, mint Szent István koronájáról. Elvegyülve az István-ereklyék közt maga is azzá változott. Mert ha István volt a magyar királyság megalapítója, a Szent Korona se származhat mástól, mint éppen őtőLe. Az első adat arról, hogy I. Géza koronáját azonosították Szent István koronájával, a XIV. századi krónikák ún. Samibucus (S)- kódexében maradt fenn Kálmán uralmával kapcsolatban. A 142. fejezet ugyanis megemlíti Álmos herceg megvakítását, „nehogy méltó legyen a szent király koronájának viselésére” (ut non sít dignus portare coronam sancti regis). Minthogy ez a szövegvariáns csak 1108-ig beszéli el részletesebben az eseményeket, az utalás „a 463