Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 5. szám - Ljubomir Levcsev: Szavak a kötélről (vers, Nagy László műfordítása)
szét hatvanas években feltűnt nemzedékéhez hasonlóan — e küldetés jegyében debütált: Marin Georgiev, Borisz Hrisztov és Tanjo Kliszurov és ugyanebbe a „vércsoportba” tartozik: Mirjana Baseva, Janeki Petrov, Parus Parusev, Ne- deleső Ganev, Ivan Metodiev, Binjo Ivanov, Ekaterina Joszifova, Kiril Ka- dijszki, Kalina Kovácsévá, Georgi Belev, Kalin Donkov, Iván Valev, Petar Anasztaszov és Ivan Teofilov. A bolgár líra két fő és egymásba csak a legszerencsésebb pillanatokban átcsapó ága találkozott költészetükben. Valameny- nyiükre jellemző, hogy a verset egyformán tekintik nemzeti és társadalmi ügynek és önmagáért való csodának, egy önálló életet követelő külön világnak. Üjra való törekvésük tehát nem a realizmus és a közéletiség visszaszorítására irányuló tendencia, hanem a realista ábrázolás árnyalását szolgálja. Belülről fakadó vágyuk és törekvésük a teljesség megragadására azonban már korántsem oly kínzó és nyugtalan, mint az előző nemzedékéé volt. Alkotásaik mentesek a külső pátosztól, ez a generáció kerüli a látványosságokat, demonstrálni önmagát csak a versekben hajlandó. A politikát ritkán kötik össze a költészettel, de lüktet bennük az emberiség jövőjéért érzett fájdalom és aggodalom — csupán ez árulja el költői világuk mély erkölcsiségét. Az élet kérdéseire önmagukban keresik a választ, de amikor önmagukra figyelnek, koruknak adják legadekvátabb képét. Hiszen „apolitikusságuk” a hetvenes éveik arca is, és nemcsak az övék. LJUBOMIR LEVCSEV Szavak a kötélről Mivel a kiskapuk, akár az akasztóifák: őt ide akasztották,szülői küszöbe fölé. Miért? Kitépve katpuszámy, ne legyen útiban, kötél meg volt a kú'tlban. Hogy elrettentsenek!... Utána ködbe tűntek! Ködbe tűntek! Az éjszaka ködlébe, a futó SS-ek. A vak világban gyilkosok, nevetlenek. 423
