Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 4. szám - Száraz György: A tábornok XIII. (életrajzi esszé)

a másodikos bizonyítványra. 1922 és 1923 — harmadik és negyedik osztály — 5 korona. 1924, 1925 — ötödik, hatodik osztály — 1000 korona. 1926, hetedik osztály: 2000 korona. 1927, a nyolcadikos végbizonyítvány: 10 fillér.

De az index alapján kirajzolódik előttünk a tizenéves fiatalember képe is. Nem túl erős fizikumú, elég sokat betegeskedik a kamaszévekben. Testileg ügyes mégis, hisz jó tornász, a sűrű hiányzások ellenére, felmentést sohasem kér. Inkább anyjára ütött talán, hisz nem sok van benne — vagy inkább: semmi — a sváb telepes ősök egyenletes szorgalmából, rendszeretetéből: kicsit hanyag, rendetlen is talán. Nem „jó fiú”, de nem tartozik a tanári kar rémei közé sem: többnyire közepes magaviselet jegyei mutatják. Tanulónak sem „hajtós” vagy „magoló” típus, osztályzatai ingadozók, eléggé rapszodikusan: hangulatember tehát, nagy nekibuzdulásokra és ellustulásra egyaránt képes. Alighanem könnyelmű is, de nem mértéken túl, hisz a nyolc gimnáziumi esztendő alatt a 17 tantárgyból — átlagot számítva — 11-ből tartja a közepes szintet; három tárgyból — magyar, mennyiségtan, rajzoló geometria — gyöngébb, másik háromból — történelem, görögpótló irodalom, torna — folyvást kitűnő. Nem szereti a „túl száraz” tantárgyakat, de nehéz megállapítani, hogy humán vagy reál érdeklődésű-e, mert mind az egyik, mind a másik kategóriában vannak tárgyak, amelyekből jobb, s amelyekből gyöngébb eredményt ért el. Ez arról árulkodik: érdeklődése eléggé szerteágazó, talán csapongó is. Félévi bizonyítványaiból is hiányzik a szorgalomra serkentő elégtelen, teljesítményeit tehát a tanári kar bizonyos határokon belül megbízhatóaknak ítéli. Ügy tetszik, jól illeszkedik az osztály-kellektívába: nem eminens, nem is elmaradozó, jó sportoló — tehát nem kiszolgáltatott —, és magaviselet-jegyei szerint: eléggé „beler.ienős”.

A sikeres érettségi után 1927 őszén bevonul a budapesti m. kir. 1. honvéd tüzér osztályhoz.

De sorsdöntőnek látszik az 1927-es év az ország életében is.

Január 1-től kötelező a pengőszámítás, az átváltásnál egy új pengőért 12 500 koronát adnak. Nem szűnnek a sikkasztások — magas rangú tisztek buknak bele szénaszállítási panamákba —, de az öngyilkosságok sem: február utolsó napján Budapesten húsz ember dobja el az életét. Egy tőzsdeügynök két gyermekével sétál ki a Hűvösvölgybe, előbb azokkal, majd magával végez a háborúból hozott Frommer-pisztolyával. Istállótulajdonos, színész, festőművész, egyetemi tanársegéd fordítja maga ellen a fegyvert. Decemberben három bankár hal meg egyszerre, és Fehér Amadé doktor, „a békeidők híres gavallérja”. .. Az egyetemeken antiszemita zavargások, professzor-ellenes demonstrációk, kényszer-szünetekkel; januárban az MSZMP tüntet a Parlament előtt, a rendőrség beavatkozik, sorozatos letartóztatások Pesten és vidéken, márciusban már Vági István is börtönben van ismét. Vésztő község „kormányzói engedély- lyel” Plorthy Miklós-falvára változtatja a nevét, Makón pedig — válaszul talán a legitimisták Károly-harangjára a tihanyi bencés kolostorban — Horthy- harangot avat a református eklézsia. László Fülöp — „a brit királyi család és arisztokrácia kedvelt festője” — hazalátogat Londonból, hogy portrét készítsen a kormányzóról és hitveséről; őt magát viszont Kisfaludy Strobl Zsigmond kormányfőtanácsos örökíti szoborba rekordidő — mindössze három óra — alatt. Tisza-emléklakornák, újabb Tisza-arcképek leleplezése, újabb 1100 vitéz avatása a Szigeten, Binder huszárszázados Signum Laudist kap, mert megnyerte a dort- mundi nemzetközi lovasversenyt. Július 29-én a Bazilikából temetik Csernoch Jánost, a legitimista hercegprímást, a püspökök egymást méregetik, ki lesz az utód; pedig már megvan, XI. Pius kedvence, magyar bencés a vatikáni könyv319