Életünk, 1982 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1982 / 3. szám - Száraz György: A tábornok XII. (életrajzi esszé)
ráddal teremt feszültséget. Bethlen igyekszik kihasználni a helyzetben rejlő lehetőségeket: „magyar Rapallóra” készül, tárgyalásokat kezdeményez Moszkvával a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Aligha véletlen, hogy február 4-én — pár nappal a brit-szovjet megegyezés után — Horthy kegyelmet ad 60 bebörtönzött kommunistának. Májusban bukik Poincaré kormánya; Herriot az új miniszterelnök. A vonal máris változik: követni kell — és egyben ellensúlyozni — a brit kezdeményezést, elejét venni a keleti francia pozíciók gyöngülésének, a kisantant bomlásának. S noha Cirill nagyherceg csak pár nappal előbb adta ki manifesztu- mát, amelyben tudatja a világgal, hogy felvette az orosz cári címet — Francia- ország október 28-án bejelenti, hogy elismeri a Szovjetuniót. Csaknem groteszk: éppen ekkor bukik meg a brit munkáspárti kormány. A konzervatívok elsöprő győzelmének főoka: egy „dokumentum”, amelyet a választás előtti pár nappal hozott nyilvánosságra lord Rothermere — a magyarok későbbi „nagy barátja” —, lapjának a Daily Mail-nek hasábjain: Zi- novjev, a Komintern akkor elnöke egy levélben „elrendeli”, hogy az angol kommunisták készüljenek a fegyveres felkelésre, a király detronizálására — és természetesen: az összes bankbetétek elkobzására. A szöveg arra is utalt, hogy MacDonald és Munkáspártja részes az összeesküvésben. Pár héttel később a lap szerkesztői „röstellkedve” beismerték, hogy a „Zinovjev-levél” orosz fehérgárdisták hamisítványa... De akkor már a konzervatív Baldwin-kormányé a vezetés, amely tüstént élesen szovjetellenes irányra vált. A francia-szovjet közeledés — amely Prágával is meghozza ismét a teljes egyetértést — most már Bukarestet távolítja el Párizstól. Bethlen is levonja a maga következtetéseit: nem lehet szó „magyar Rapallóról”, ha Franciaország, a versailles-i szerződés legfőbb őre jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával. Addig halasztgatja a már megkötött szovjet-magyar egyezmény ratifikációját, amíg az végleg meghiúsul. Tulajdonképpen ekkor kezdődik a bethleni külpolitika „jugoszláv irányvonala”. A közeledést elősegíti a két állam viszonyát rendező friss megállapodás. Belgrád és Budapest barátkozása nyugtalanítja Prágát, Bukarestet — és nem kevésbé Rómát. Olaszország egyik fő külpolitikai célja a balkáni terjeszkedés; a legfőbb akadály Jugoszlávia. Mussolininek nagyon nincs hát ínyére egy magyar-délszláv kiegyezés, ugyanakkor szívesen látná a kisantant felbomlását, hiszen ez a rivális Franciaország hatalmi pozí- cóit gyöngítené. Aligha volna ellenére tehát egy magyar-román közeledés Belgrád, Prága és természetesen Párizs rovására. Mindez már a következő bethleni irányváltás felé mutat. Österreicher György VI. osztályos bizonyítványa az 1924/25-ös tanév végén: történelem., német, görögpótló irodalom .— jeles; hittan, magyar, természetrajz, torna, görögpótló rajz — jó; latin, mennyiségtan |— ^változatlanul elégséges. \Angol nyelvből: hanyag, magaviseleté: jó, külalak most is: fűrhető. Mulasztott órák száma 180, .ebből 117 esik 1925 hideg, zimankós jtavaszára: március közepén hóviharok, —20 fok körüli hőmérséklet. Österreicher György 1925 szeptemberében a VII. osztályba lép. 1925 a rádió esztendeje. A lapok cikkeket közölnek a „csodaszerkezetről”, amelynek segítségével „zenekedvelők a londoni vagy milánói opera előadását, világvárosok eseményszámba menő koncertjeit élvezhetik, a tőzsdei jelentések percnyi késés nélkül megérkeznek, nyelvórákat vehetünk a legtökéletesebb 261
